Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT

végzéssel állapították meg.) ítélethozatalhoz, a főbíróval együtt, 5 tanácstag jelenlétére volt szükség. Az ítélethozatalra visszavonuló tanácsülésen maga az ügyész is részt vett, tanácskozási joggal, de nem szavazhatott. A jogorvoslati út biztosítva volt a vádlott, a védő és az ügyész számára. Az ügyésznek részt kellett vennie a végrehajtásban, illetve a szabadságvesztés felügyeletében:

88 beérkezvén végre a Főméit, m. kir. udvari Kancelláriának a. f. é. Apr. 2-án a 4728 sz.a. kelt kegyelmes Rendelő levele, mely szerint a megvasalt rabtól a kir. kegyelem megtagadván, a halálos ítéletnek végrehajtása és megvasalt Rab előtt felolvastattak egyszersmind a megvasalt Rabnak a lelkikészültségére a szokott idő megadatván, az Executióra 2-ik Bíró Mus la i József és Fiskális Csányi János kiküldetnek"

89 A tanács ítélete ellen a XVII-XVIII. században és XIX. század elején az úriszékhez, ennek megszűnése után (1835-től) a megye törvényszékéhez lehetett fellebbezni. Annak eldöntése, hogy egy per elbírálása melyik fórumra tartozik, a magisztrátus feladata volt: ,jvíivel Ketskemeten a Fiscalisi Hivatal előtt sokszor ollyatén dolgok is jönnek elő, mellyeket tsekélyebb voltok miatt a Tanács is elvégezhet, és büntethet, szokás, hogy a Fiscalis a Visgálódást elsőbb a Magistratusnak bejelenti, és ez határozza el, ha ollyan é a dolog, mellyet maga is elvégezhet, vagy pedig ha nagyobbnak láttja a Tettes Úri Székre relegálja."

90 X. Úriszéki bíráskodás Kecskemét 1439-ben került földesúri hatalom alá, de úriszék tartásának dokumentumai nem maradtak fenn ebből a korai időből. A mezőváros nagyobb részét birtokló Koháry család (a XVIII. század elejére a város 9/16 részét birtokolták, ezért magukat potior, azaz többségi földesuraknak nevezték) már 1693ban pallosjogot (jus gladiit) szerzett. Ekkor hirdette ki Pest-Pilis-Solt vármegye, hogy Kecskemét, amely addig gyakorolta, ezentúl eltiltatik a főbenjáró ügyek fölötti bíráskodástól. A földesúri bíráskodás leglényegesebb elemei 1703-ban alakultak ki. Koháry István ekkor keletkezett instrukcióiban elrendelte - megbízottai felügyelete mellett - a bűnözők (gyilkosok, tolvajok, paráznák) vasra veretesét, a város tömlöcébe zárását és a földesúr széke elé citálását. A Rákóczi-szabadságharc ugyan megakasztotta működését, de 1713-tól a Koháryak úriszéke rendszeresen ülésezett a városban. 1736-tól gr. Koháry András (Koháry István testvérének, Koháry Farkasnak a fia) pallosjogát megerősítették, ettől kezdve a család rendes úriszéket tartott Kecskeméten.

91 Az úriszék hatásköre minden polgári, úrbéri és büntetőügyre kiterjedt. Egyrészt a tanácsi ítéletek fellebbezési fórumaként szolgált, másrészt viszont a földesúri joghatóságból eredő hatáskörökben első fokon volt illetékes. Az úriszéken indult polgári pereket másodfokon a megyei törvényszék (sedria) tárgyalta. 1790 után ítéletei ellen polgári ügyekben a megyei sedriához, innen a királyi táblához, majd a hétszemélyes táblához fellebbezhettek. A büntetőpereket viszont az úriszéktől közvetlenül a királyi táblára fellebbezték. A vérbírósági szabadalmat kapott földesúr az úriszék üléseit, a régi szoSZENDREI Géza, 2005. 46. RÁCZ Béla, 1937. 73. BKMÖL IV. 1504/c. 1822. PÉTERNÉ FEHÉR Mária, 2004. 24-30.