Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: ÁLLATTARTÁSUNK A HOMOKHÁTSÁG KÖZEPÉN A XVII. SZÁZADBAN

1679 6 989,5 15 1681 27 691 10 1682 24 067,5 10 6163,5 15 1683 26 996,5 1685 16178 1687 15 1 100 15 1688 14 455 15 1689 100 1690 50 1691 30 1692 7 639 30 1693 8 352 30 1694 30 1695 9211 30 1696 30 1697 30 1698 30 1703 11 916 1707 4 478 1711 2 512 Az eddigiekhez feltétlenül ide kívánkozik egy újabb észrevétel. Az 1668. évi és az 1673. évi vadszám közötti különbség olyan erőteljes, amelyhez hasonlót egyetlen más esetben sem találunk, nemcsak egy félévtized során, hanem jóval nagyobb időközben sem. Aligha tévedünk, ha feltételezzük, hogy a feltűnő gyarapodás forrásai között - a több évre kiterjedő szerencsés időjárás, az átlagosnál kedvezőbb természetes szaporulat, néhány békésebb év mellett - külső tényező is közrejátszott. A kecskeméti lajstromokban ismételten feltűnnek olyan adatok, amelyek azt érzékeltetik, hogy az 1660-as években, főként annak végén délkelet Dunántúlról (Baranya, Somogy és Tolna megyék területéről) jelentős számú menekült érkezett a városba. Bár ezek egy részét később Budára toloncolták, többen pedig újabb településeket kerestek fel, egy 1687-ből való kimutatás egyértelműen igazolja, hogy sok baranyai menekült települt itt le tartósan vagy véglegesen.

19 Ok minden bizonnyal jelentős számú jószágot hoztak, vagy magukkal hozott tőkéjük révén kellett részt vállalniuk a városra nehezedő terhekből. Az ide menekülőkkel szemben - jelen ismereteink szerint - a város közössége hátrányos megkülönböztetést nem tett, de őket is kötelezte bevallott vagyonuknak megfelelően az arányos adózásra. Ennek a feltételezésnek a megalapozottságát érthetően csak egy önálló feldolgozás tudná igazolni. Itt csak egyetlen adattal tudjuk érzékeltetni, milyen arányú lehetett az ideiglenesen, vagy véglegesen letelepülők állatállománya, vagyona. Fennmaradt 1693-ból egy feljegyzés, amely külön rögzíti a régebbi lakosok és a Jövevények" vadszámát. „Máthé Kovács [adószedő] uram... felvetvén az vadszámot az lakosok lajstromában, lett tall. 1039, polt. 5. Máté Kovács uram... felvetvetésével lett az jövevények lajstromában az vadszám tall. 239, polt. 5."

20 Ezen összegzés szerint a bevándorlók vadIVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1981. és 1985/d. BKMÖL IV. 1508/c. 1693.2. A városon belül a jövevények száma, aránya a század végén is magas volt. L. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1985/d.