Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT

más megyékkel szembeni területi és egyéb jogvitákban. Fontos, kiemelkedő feladata volt, hogy megvizsgálja a megyébe érkező rendeletek törvényességét, azokat jogi szemmel észrevételezze, a megyei önállóság csorbítására irányuló veszélyt jelezze. A tiszti ügyész az adózók jogai védelmében felügyelte a közadók alapjának megállapítását, mértékének kiszámítását, az adószedők működését. Az ügyész felügyelete kiterjedt az alapítványok törvényes kezelésének figyelemmel kísérésére, az elrendelt zárlat betartására, az árvák vagyonának mikénti kezelésére. Feladata volt továbbá a közrend védelme. Nyomozást, bűnügyi vizsgálatot, vádképviselői teendőket végzett. Hivatalból fiscalis actiot (pert) indított, egyaránt eljárt büntető- és magánjogi ügyekben. A tiszti ügyész büntetőjogi eljárásának színtere a vármegyei köz-, illetve kisgyülésen kezdődött. A büntetőeljárás első szakasza a feljelentéssel indult, amelyet a sértett vagy hozzátartozója, az eset tanúja vagy az arról tudomással bíró tett az alispánnál vagy a szolgabírónál. A szolgabíró lefolytatta a nyomozást és összefoglaló jelentést készített, majd azt a megyei közgyűlés, illetve a megyei törvényszék elé terjesztette. Az ügyész szerepe ekkor kezdődött. A megyei közgyűlés a nyomozati iratokat véleményezésre átadta a tiszti ügyészi hivatalnak. A főügyész, az alügyész vagy a tiszteletbeli ügyész írásbeli állásfoglalást készített arról, hogy : - a gyanúsítottat ne fogják perbe, mert nem követett el bűncselekményt, illetve azt nem lehet rábizonyítani, vagy azért felelősségre vonni, - a nyomozást tovább folytassák az elegendő bizonyítékok beszerzése érdekében, - a gyanú megáll, a közgyűlés engedélyezze a vádlevél benyújtását a bírósághoz. A tiszti ügyész meghallgatása után a törvényszék döntött a vizsgálat megszüntetése, a nyomozás folytatása, a vádlevél benyújtása kérdésében. Az enyhébb bűncselekmények esetében fenyítő eljárásra, közismertebb nevén sommás perre, súlyosabb esetekben írásbeli büntetőperre került sor. A sommás per tiszti ügyész nélkül nem volt tárgyalható. Sommás perben a tiszti ügyész szóban terjesztette elő a vádat, ismertette a bizonyítékokat, felolvasta a tanúk vallomását. írásbeli perben a megyei törvényszéken a tiszti ügyész a vád képviselete mellett a jegyzőkönyvvezető szerepét is betöltötte. Felfektette a tárgyalási jegyzőkönyv első lapjait, arra vezette rá a vádirati kérelmet és az indítványát. A vármegyei tiszti ügyészi hivatalok nyilvántartást vezettek az elítéltekről, a kezességgel szabadlábra helyezettekről. Rendszeresen ellenőrizték a vármegyei, szabad királyi városi börtönöket. Az első alügyész az árvák, a második alügyész a rabok dolgaival foglalkozott. Egy ügyésznek mindig a megye székhelyén kellett lennie, hogy a behozott rab iratait megvizsgálja, a bűnjeleket, a pénzt átvegye, a rabot a rabnyilvántartásba bejegyezze, majd átadja az alispánnak bírói ítélethozatal végett. Az ügyész a szolgabírák végrehajtási eljárásáról, a sommás perben hozott ítéletekről, az elítéltekről is jegyzéket készített. Felügyelte az ítéletek végrehajtását. A közmunkára ítélt rabok megbüntetése is ügyészi feladat volt. A törvényszéknek az ügyésztől előzetes véleményt kellett beszereznie a rabok kezességvállalással történő szabadon bocsátásához. Erről az ügyész jegyzéket vezetett. A magyar tiszti ügyésznek Európában páratlan funkciója volt a hivatalos védelem ellátása. A másik ügyésszel szemben hivatalból kirendelt védője lehetett a vádlottnak. Az ügyészi pártfogás feltétele volt, hogy az alispán, a szolgabíró vagy a városi tanács bizonyságlevélben igazolja a jogi segítségre szoruló szegénységet. A pártfo-