Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

szésének elvégzésére, már sejtetni engedi, hogy kb. hét kapás szőlőnek megfelelő terület lehetett az.

280 Tehát valószínűleg a valósághoz közel állunk, ha feltételezzük, hogy 600-800 utat foglalhatott magába. A metszést a XIX. század elejéig kacorral végezték.

281 Ezekből a feljegyzésekből nem tűnik ugyan ki, de valószínűleg az esetek nagy részében az ún. kopasz fejmetszést végezhették a város körüli szőlők jelentős részében, mivel a kadarka ezen a vidéken már ismert volt.

282 Nem árt ismételten hangsúlyoznunk, hogy szinte kizárólag a hivatali élet során keletkeztek az erre az évszázadra vonatkozó írott emlékeink. A paraszti életet, a különféle mezőgazdasági munkákat megörökítő leírásunk nincs. Csekély számú adatunk a különféle magánalkuk, szerződések során felmerült vitáknak, ellentéteknek a közhatalom bevonásával történt megoldása során rögzült. A gazdák és a napszámosok közötti béralkukat a tanács igyekezett a megszokott keretek között tartani. A háborús állapotok viszont naponként teremtették meg a rendkívüli veszélyeket, a szokatlan állapotokat, a mezőgazdasági munkákon belül időnként jelentkező munkaerőhiányt. Csak 1713-ból ismerünk egy rendeletet, amely a szőlőkapások bérét szabályozta. Ez 6 polturában szabta azt meg.

283 A munkás érthetően bérének növelésére kívánta kihasználni a kínálkozó lehetőséget, a gazda viszont a termés veszélyeztetése nélkül nem halogathatta a munka időben történő elvégzését, és nem ritkán engedni kényszerült a munka igényes és gyors végzése érdekében. A büntetés mindkét felet elérhette. „Korbata István kapása a gazdáját elhagyta, fizetett silling 1." „Miklós Kovács kapása panaszpénzt fizetett silling 1." „Szűcs Jánosné kapása elhagyván asszonyát fizetett silling 3." A gazdák büntetésére is van több példa. „Dékány Jánosné, hogy a város rendelése ellen az munkásoknak többet fizetett, azért büntettetett silling 5. Dékány István azon dologért Adott silling 5...Keresztes János, hogy az város rendelésén kívül az munkásoknak többet fizetett, büntettetett silling. 3. Kamarás János...többet fizetett az munkásoknak..." büntetése hasonló lett.

284 Az 1695. június 10-én meghozott bírói döntések egyértelművé teszik, hogy a nyári szőlőkapálásokról van szó. A kapáláshoz használt szerszámok formájára nincs semmi adatunk. Azt egy feljegyzésből tudjuk, hogy kapanyélnek somfát használtak: „Somfát, kit kapanyélnek vitettünk vala Budára, visszaváltván, adtunk érte 20 garast."

285 A kapálás mellett a szőlőben végzett nyári munkák között az egyik legfontosabb a kötözés volt. Miként már utaltunk rá a kadarka szőlőnek elég erős volt a vesszője ahhoz, hogy összekötve a termést meg tudja tartani. Az viszont kétségtelen, hogy ezen a vidéken többfajta szőlő termesztése folyt, és a szőlők karózása sem leNehéz arányokat felállítani a szőlő metszésének és kapálásának időigényessége között. Mindkét munkát erősen befolyásolja az ültetvény tényleges állapota, elhanyagoltsága, illetve ápoltsága. Az egyszerűség kedvéért itt azonosnak tételezzük fel. Egy kapás szőlőn Kecskemét határában 200 négyszögölet, illetve 100 utat értettek. SZABÓ Kálmán, 1938. 31. ÉGETŐ Melinda, 1993. 121-123. SZABÓ Kálmán, 1938. 34-35. Az alföldi borkészítés és a szőlőmüvelés alakulásában ez a Balkánról származó szőlőfajta hosszú időn át szinte meghatározó szerepet játszott, viszonylag erős vesszői lehetővé tették a karózás mellőzését. ÉGETŐ Melinda, 1993. 96. SZABÓ Kálmán, 1938. 37. A poltura lengyel eredetű váltópénz. A XVII-XV1I1. században nálunk is folyamatosan verték ezt az érmét. Értéke másfél krajcár. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1985/a. 90-93. BKMÖL IV. 1510/a. 1695. 50-59. A silling 1685-ben tűnt fel egy rövid időre ezen a vidéken. Kb. egy évtizedig volt forgalomban. Értéke - amikor ki lehet számítani - 105 dénár volt. IVÁNYOSISZABÓ Tibor, 1985/a. 95-96. Tehát egy silling egy kapás kb. egy heti bérét képezte. BKMÖL IV. 1510/i. 1685. 15-22.