Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

Bizonyos esetekben fizettek a követelt gabonáért, de ez az összeg nem fedezte a tényleges árt, és figyelmen kívül hagyták a szállítással kapcsolatos költségeket: „Amely 105 fertály búzát felvetettek budai janicsár agának és az egész janicsár seregnek, fizettek meg az árában 1 timon híján tall. I24."

169 Az 1677. évben nem folytatott a török hadsereg e térségben nagyobb hadműveletet. Az itt állomásozó igen nagyszámú katonaság eltartása azonban így is nagy mennyiségű élelmiszert és takarmányt követelt. Nem mondható teljesnek az alábbi néhány adatsor, de mindenképpen jól érzékelteti, milyen méretű terhekkel szembesült rendszeresen egy olyan mezőváros, amelyen belül mindössze 350-400 gazda folytatott gabonatermesztést. „Másodszori felvetés. Másodszor a vezértől felvetett búzába, mely minden harács után 4 negyed búzát vetett fel, azon kiszedett búzában küldöttünk fel Budára Csete Gergely és Harkai István uraimék által 70 fertály búzát fél fertály híján. Azután vezér tolmácsának fertály másfél. Die 13. Mártii. Ugyanezen felvetett búzába vittek fel Budára Csete György uraimék fél fertály híján 40 fertály búzát. Item ugyanazon, mikor felvetés búzából adtunk, más kocsiknak 12 fertály búzát. Item más kocsiknak 20 fertály búzát, tall. 40."

170 Ugyancsak az év őszén további gabonaszállításokra kényszerült a város. A kimutatás szerint szeptember 27-én 113,5 fertály búzát kellett Budára szállítani. Október 9-én 16 szekéren újabb 112,5 fertály mennyiségű gabonát indított a magisztrátus Budára. Az újabb szállítások arra kényszerítették a város vezetőit, hogy két nappal később: „Ugyanezen sereg számára felvetett búza végett, könyörögni, hogy engedjenek a búzából a budai jancsár sereg, küldöttük fel Szűcs Mátét és Kovács Andrást, adtunk költségre nekik den. 20."

171 A következő évekből származó elismervények kétségtelenné teszik, hogy a hasonló követelések, ha nem is pontos rendszerességgel, de visszatérők voltak. Az 1680. szeptember 11-én kelt elismervény azt igazolja, hogy a basa árpájából a kecskeméti 156 ház után 312 kilát felszállítottak. Az 1683. január 4-én kelt elismervény is azt bizonyítja, hogy a 156 ház után 2-2 kila árpát felszállítottak.

172 Tehát nemcsak a termény betakarításakor, hanem a téli hónapokban is szállítani kellett hasonló mennyiségű takarmányt Budára. Olykor egészen meglepő kérelemmel is előálltak. 1685. november 25-én jutott el Kecskemétre az üzenet: „...azon kérlek titeket, nékem kecskeméti bíró... 300 tojást... és egy dézsa szép tarhót [tarhonyát] a Vezér számára hozzatok, maga izente...".

173 E kérelem természetesen a legszigorúbb parancsnak felelt meg. A törökellenes háború legelső következménye az lett a hódoltsági falvak és mezővárosok számára, hogy nemcsak a török katonaság számára kellet a korábbinál jóval több kenyérgabonát és takarmányt szállítani, hanem a keresztény seregek szertelen igényeit is teljesíteni kellett. A terhek egészét pontosan összeállítani nem lehet. Itt is inkább csak illusztrálni tudjuk ezeket. 1685. október 18-tól 1686 Szent György napig [április 24] csak a kiállított nyugták szerint négy esetben összesen 51 172 forintot kellett a város lakosságának kifizetni. Ezen túlmenően bort, takarmányt és kenyeret 1835 forint értékben kellett adni. Szállítani kellett 8823 kassai köböl búzát. Minden köbölért 4 tallért kellet adni, így a lakosságtól 52 938 forintot 159 BKMÖL IV. 1510/i. 1676. 162. 170 BKMÖL IV. 1504/m. 1676. 270. 171 BKMÖL IV. 1508/c. 1677/1678. 282-283. 172 HORNYIK János, 1860-1866. II. 367-368., ill. 373-374. 173 Uo.446.