Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

A XVII. század második felében ebben a térségben kétségtelenül szinte állandósult egyfajta háborús konjunktúra. Bár ez kétségtelenül hatott a termelés növekedésére, a lakosság viszont ennek gazdasági hasznát nem élvezhette. Egyrészt azért mert ez együtt járt a közbiztonság fokozatos és rendkívüli romlásával, másrészt a többlettermelést jórészt a fizikai-katonai kényszer idézte elő. Annak érdekében, hogy az intenzív szolgáltatások, a megismétlődő zsarolások és a váratlan megszállások mellett a lakosságnak is megmaradjon a létükhöz elengedhetetlen mennyiség, eleve többet kellett termelni a normális igényeknél. A török hadsereg még a békésnek mondható években is rendszeresen megkövetelte, hogy tisztjeinek, katonáinak a mezővárosok és falvak különféle „ajándékokat" adjanak. Kecskemét negyedévenként a következő termékeket szállította Pestre és Budára.

165 A török katonáknak és hivatalnokoknak járó szolgáltatásokat számottevően nehezítette, súlyosbította az a tény, hogy egyrészt a hivatalos kötelezettségeket gyakorta figyelmen kívül hagyva is követeltek újabb szolgáltatásokat, másrészt az, hogy a kiterjedt korrupció miatt a legkülönfélébb személyeknek, tisztviselőknek és azok kajmekánjaiknak

166 kisebb-nagyobb összegeket, ajándékokat fizetni kellett. Amikor 1665-ben „Szabó Györgyöt, szűcs Mátét és Szíjártó Mihályt felküldvén Budára az 147 fertály árpával számára ..." akkor „lógóra" 12 forintot, azaz kb. tíz fertály árpa árát szükségesnek tartott a főbíró kezükbe adni, hogy a kötelező szolgáltatást célhoz tudják juttatni.

167 XV. táblázat: A török tiszteknek és katonáknak rendszeresen kiosztott ajándékok Pesten Budán Összesen: Juh 3 3 Bárány 15 40 55 Kalács 11 40 51 Cipó 11 40 51 Sajt 5 5 Vaj 1 5 6 Szappan 1 5 6 Tik 5 5 Tikmonya 5 5 Darutoll 3 3 Esetenként nem terményt, hanem készpénzt követelt a pasa. „Kecskemét 156 ház. A fent említett város lakosi a folyó [1673] évben reájok vetett árpapénzt - minden ház után 70 oszporát számítva - megfizették.. .".

168 bevonták az egyedülállókat és a töredékcsaládokat is. Tekintettel arra, hogy egy családon belül átlagosan öt fővel számolhatunk, 4-5 ezer főnél nagyobbra nem tehetjük a város lakosságát. Ezeket az ajándékokat 1685. május 19-én indították útnak. BKMÖL IV. 1510/i. 1685/1686. 4-6. Kajmekán = török tisztviselő, írnok. BKMÖL IV. 1508/c. 1664. 129-157. Ezt a mennyiséget 20-22 szekérrel tudták felszállítani. HORNYIK János, 1860-1866. II. 359. 1674-ben 94 oszporát követeltek, amely 80 tallérnak felelt meg, 1675-ben viszont már 186 tallért kellett küldeni. Uo. 361-362.