Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

A csak töredékesen fennmaradt 1663. évi dézsmajegyzék szerint Kamarás Ambrus 10 negyed búzát, 14 negyed árpát, 6 zsák zabot és egy zsák tavaszi búzát adott le. Kalocsa János 16 negyed árpát és 3 negyed tavaszi búzát szállított be. A tönköly több feljegyzésben számottevő mennyiségben tűnik fel: „Vettünk 9 fertály tönkölyt tall. 8, d. 60." Az 1675. évi dézsmajegyzék azt jelzi, hogy néhány gazda jelentős mennyiségben termelt tönkölyt. Szűcs István 7 negyedet adott le, ami legalább száznegyven negyed termést feltételez.

160 Az is lehet, hogy a tavaszi és az őszi búza között nem tettek pontos különbséget. Köztudott, hogy a XIX. század derekáig-végéig a köles a tömegtáplálkozás elengedhetetlen része volt. A szárazabb években, vagy a kenyérgabona növekedését zavaró belvizek, a téli kifagyások esetén az újravetés során a köles megbízható termést hozott, és így termelése, ha nem is egyenletesen alakult, de mindenképpen egyik meghatározó gabonaféleség volt. 1601-ben Búzás Mihály prédikátor díjazásában az 5 fertály búza mellett 1 fertály kölest is kikötöttek. 1602-ben a „Scola Mestört István Mestört varasul fogattuk mög... 6 f[ertály] búza, 1 fTertály] köles...".

161 Ez a termék az 1680-as években különösen fontossá válhatott, mivel a lecsökkent igaerő miatt a talajt nem tudták a szokásos módon megművelni, illetve mivel a sarcolások, az ismételt kenyérgabona szállítások miatt a lakosság mind nyomorúságosabb körülmények közé jutott. 1685-ben csak Úrrétről maradt feljegyzésünk, ahonnan Sánta István 3 negyed, Ellendi János 5 negyed, Tallas Péter 4 negyed és Szűcs Ferenc ugyancsak 4 negyed köles dézsmát adott le. Tehát ők átlagosan legalább negyven negyed, azaz 160 véka kölest termeltek. Láthattuk, hogy 1689-ben 83 gazda adott le kölest dézsmaként. Ezeknek az adatoknak a sorát nemcsak bővíti, hanem egyben hitelesíti is a következő néhány adat. A megismétlődő katonai követeléseknek, olykor zsarolásoknak csak úgy tudott eleget tenni a mezőváros önkormányzata, ha kellő tartalékokat halmozott fel. Körültekintő eljárásuknak köszönhetően nemcsak a kínos executióknak tehettek könnyebben eleget, hanem ránk maradt egy ritka érdekes nyilvántartás is. Annyi helyen és oly sokféle gabonát vermeltek, hogy szükséges lett 1689-ben egy nyilvántartást készíteni a város gabonakészletéről. XIV. táblázat: A város gabonavermei 1689-ben Megnevezés A vermek száma A termény hozzávetőleges mennyisége Búza 18 144 fertály Árpa 24 192 fertály Zab 3 24 fertály Köles 13 42 fertály Ismeretlen 1 8 fertály Összesen: 59 472 fertály 1663-ban búzából, árpából, zabból, cirokból és tönkölyből szedtek tizedet. BKMÖL IV. 1504/m. 1663.57. 1672-ben azt jelölik meg, hogy búza, árpa, zab, cirok és tönköly után kell tizedet adni, de cirok beadására nincs példa. Uo. 1672. 140. 1690-ben a tanácsi határozat csak a búza, az árpa és a zab után teszi kötelezővé a tized beadását. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1991.40. BKMÖL IV. 1508/c. 1662. 139., ill. IV. 1504/p. 1575. 102. HORNYIK János, 1860-1866. II. 73-75.