Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

Komoly hiányérzetünk maradna, ha a gabonatermesztés bemutatásakor mellőz­nénk egy fontos területet. Kétségtelenül az egyik legmarkánsabb mutató e téren az, hány gazda és milyen arányban vett részt az egyes gabonafélék előállításában. A XI. a XII. és a XIII. táblázat e téren nyújthat segítséget. Ezek alapján egyértelmű, hogy a búza - pontosabban a kenyérgabona, amelyen búza, rozs, kétszeres és tönköly ér­tendő - termesztésére vállalkozott a legtöbb gazda. A családok és a város lakosságá­nak ellátása ezt meg is követelte. Mindhárom dézsmajegyzék azt jelzi, hogy a gaz­dák kb. 90%-a termelt kenyérgabonát, illetve 1689-ben közel 95%-ban. Az árpater­mesztés a 70-es években csak kisebb változást (87,8 helyett 83,3%) mutat. Annál feltűnőbb, hogy 1689-re számottevően csökkent az árpát termelők száma (67,6%). Bár a termőtalaj kevés helyen kedvezett e növény termesztésének, a gazdák mégis viszonylag nagy számban vetettek árpát, mivel ezekben az évtizedekben ez volt a legfontosabb takarmánynövény. A kukorica elterjedéséig a sertéshizlaláshoz is leg­inkább ezt használták. A katonák is a takarmányból követeltek legtöbbet. A csökke­nést elsődlegesen a háborús pusztítások és a lakosság ellátásának biztosítása érdeké­ben a kenyérgabona iránti fokozott igénnyel lehet magyarázni. Lényegesen nagyobb hullámzás észlelhető a zab esetében. 1672-ben a gazdák 22%-a, 1675-ben pedig 43,9%-a termesztette ezt a takarmánynövényt, amely a ho­mokos talajon is elfogadható termést hozhatott. A termesztők aránya 1689-re viszont komolyan süllyedt, 27,9%-ra mérséklődött. Úgy tűnik, hogy a tönköly termesztése itt nem lehetett igazán széles körben kedvelt, hisz alig néhány gazda adott belőle tizedet. A kölest viszont biztosan sokan termelték, de a feldolgozató három közül csak egy dézsmajegyzék rögzítette a beszolgáltatok számát. 1689-ben közel azonos számban és mennyiségben termeltek kölest, mint zabot. Ezt a termelése iránti vi­szonylag széleskörű igyekezetet nyilván a kenyérgabonával szemben jelentkező ko­moly igény is elősegítette. XI. táblázat: A beszedett dézsma megoszlása 1675-ben 1 Mennyiség (negyedben) Búza Árpa Zab Tönköly Összesen 1- 5 173 165 1 ! 1 ­105 6 -10 69 62 23 1 91 11-20 30 32 6 ­72 21-30 4 7 2 ­27 31-40 3 2 ­­14 41-50 1 ­­4 51-60 ­­­3 61-70 ­­­­2 71-80 ­­­2 Nincs jelölve: 9 1 ­3 Összesen: 289 269 142 1 323 BKMÖL IV. 1504/p. 1675. 22-126.

Next

/
Thumbnails
Contents