Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)
TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN
esetek legnagyobb részében negyedben határozták meg a beszolgáltatott dézsma nagyságát, célszerű volt ezt alapul venni. Az összesítés elvégzésekor - miként a dézsmát beszedők is - egy fertályt négy negyeddel tekintettünk egyenlőnek. A vékában megadott mennyiségnél két vékát vettünk egy negyed értéknek, feltételezve, hogy azonos nagyságú vékára gondoltak. Csupán néhány alkalommal fordult elő, hogy a dézsma mennyiségét zsák számra határozták meg. Vélhetően nem tévedhetünk nagyot, ha ezt két véka nagyságúnak vesszük, bár lehet, hogy ennél valamivel nagyobb mennyiség lehetett egy zsák űrtartalma, és ezért nem vékában határozták meg a mennyiséget. Mivel alig néhány esetben került erre sor, a több ezer véka nagyságát e kisebb pontatlanság érdemben nem módosíthatja. Egy-két esetben kosárral is mérték az egészen csekély mennyiségű dézsmát. Minden esetben két kosár mennyiséget tételeztünk fel egy véka mennyiségnek. VIII. táblázat: A gabonatermés mennyisége 1675-ben a dézsmajegyzék alapján (A búza huszadrészét, a többi termény tizedrészét kellett dézsmaként beszolgáltatni.) A gabona neve Beszedett dézsma negyedben Az össztermék a dézsma alapján A gabona neve Beszedett dézsma negyedben negyedben fertályban mázsában (100 kg) Búza 1 690,5 33 810,0 8 452,5 1 1 835.5 Árpa 1 670,5 16 705,0 4 176,2 5 429,2 Zab 595,5 5 955,0 1 488,7 1 637,6 Tönköly 7,0 140,0 35,0 49,0 Összesen negyed 3 963,5 56 610,0 18 951,3 Összesen fertály 999,9 14 152,4 18 951,3 A korabeli termelési körülmények között az időjárás még fokozottabb mértékben befolyásolta az egyes években betakarítható gabona mennyiségét, mint napjainkban. Éppen ezért az egyes években készített feljegyzések között az eltérések még akkor is jelentősek lehetnek, ha azonos kötelességtudattal és pontossággal jártak el mind a gazdák, mind a hivatalnokok. A búzatermésen belül a beszedett dézsma nagysága alapján (1. a VIL, VIII. és a IX. táblázat 154 ) számottevő változás érzékelhető. Az 1672. évhez képest 1675-ben csökkent a búzatermésből szedett dézsma és vélhetőleg a termésmennyiség is. Ezt részben a termelésben részt vevő, tehát a dézsmálásra kötelezett gazdák számának csökkenése is előidézhette. 1689-ben viszont a beszedett dézsma erőteljes növekedését láthatjuk. Ennek alapvető oka szinte biztosan az lehetett, hogy a tanács a fokozott katonai szolgáltatások teljesítése érdekében kénytelen volt a korábbi szokásjogot figyelmen kívül hagyni, és a dézsma mértékét számottevően növelni. Miként korábban idéztük, Kecskeméten hosszú időn át a búzatermés huszadát kellett a gazdáknak beszolgáltatni. Még az 1685. évi rendelet is ezt a gyakorlatot erősítette meg. Tekintettel arra, hogy 1686-tól a térséget egyre súlyosabban érintő háború miatt éveken át rendkívüli terhek nehezedtek a város lakosságára és annak tanácsára, az 1690. évi statútum alapján már a búzának is tizenötödét kellett dézsmába beadni. Mivel az 1685 és 1690 közötti évekből nem Elemzésünk során természetesen figyelmen kívül hagytuk a bérelt pusztákon termelt gabona mennyiségét, mivel annak nagyságáról semmi pontosat nem tudunk.
