Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

sában pedig: „Nagy Ferenc pacai [pákai] dézma búzát hozott die 13. Mártii másfél negyedet.. .Barbás Szállást bíró embertől, Páll Gergelytől hoztunk el árpát 3 fertályt és 3 negyed. Kis Mihálytól 5 negyed zabot. Kasza Pétertől is árpát 2,5 negyed."

140 A termelők számának minél meggyőzőbb bemutatása végett célszerű még két adatot felidézni. Nagykőrösön mindössze egyetlen teljesnek látszó dézsmajegyzék maradt fenn. Ezt 1689-ben állították össze. így minden tekintetben korrekt összehasonlításra is mód nyílik a Kecskeméten ugyanebben az évben keletkezett dézsmajegyzékkel. Ehhez viszont szükséges néhány olyan összehasonlítást tenni, amely érzékelteti a két város lakossága legfontosabb adóalapjának a háborúk első évei alatti változásait. A vadszám vagy marhaszám alakulása nemcsak a lakosság vagyonának tragikus csökkenését jelzi, hanem következtetni tudunk belőle az igavonók számának alakulására is, amely erőteljesen befolyásolta a szántóföldi növénytermesztés lehetőségeit. V. táblázat: A vadszám alakulása Kecskeméten és Nagykőrösön az 1680-as években Vadszámmal rendelkezők száma Kecskemét Nagykőrös Vadszámmal rendelkezők száma 1682 1688 1682 1687 0 197 201 298 648 1- 5 330 462 152 161 6- 10 133 137 70 38 11- 50 360 159 80 28 51-100 66 12 10 101-200 24 6 6 — 20I-nél több 25 1 6 — Összesen: 1 135 978 622 875 A táblázaton

141 belül talán a legfeltűnőbb adat a lakosság számában végbement ellentétes irányú változás. Míg Kecskeméten számottevően csökkent az adózáskor számba vett személyek száma, Nagykőrösön figyelemre méltó módon emelkedett. Ez részben abból eredhet, hogy Kőrösre a környező falvakból többen költöztek be, részben pedig abból, hogy eltérő módon szabta ki a tanács a városra nehezedő terhek szétosztását. Kecskeméten például a cselédek egyetlen évtől eltekintve nem voltak adófizetésre kötelezve. Hasonló okokkal magyarázható, hogy míg 1689-ben Kőrösön 774 személyt vettek nyilvántartásba - tehát több mint tíz százalékkal csökkent 1687-hez képest a dézsmáláskor figyelembe vettek száma, Kecskeméten közel három százalékkal több személy került be a nyilvántartásba.

142 Ha csak ebben a táblázatban lévő adatokat vesszük figyelembe, azt látjuk, hogy a szomszédos mezővárost a háborús évek még jobban megviselték, mint Kecskemétet. Mind az adókönyvek, mind a dézsmajegyzékek összehasonlítása viszont azt 140 BKMÖL IV. 1510/i. 1676. 126-129. 141 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1985/d. 465. 142 A XVII. században Kecskeméten a legszigorúbb formában az adókat 1689-ben és 1690-ben volt kénytelen a tanács megszabni. Nemcsak a házakat, szőlőket és kerteket adóztatták meg, hanem a ridegek istállóját és a cigányokat is bevonták az adózásba. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1991. 37-38.