Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

Egyetlen jegyzék mégoly pontos adatait is joggal esetlegesnek érezhetnénk. Szerencsére alig néhány évvel későbbről, 1675-ből is őriz a levéltár egy újabb jegyzéket. Mivel ennek a két lajtromnak az adatai sokban harmonizálnak, a belőlük kiolvasható megállapítások meggyőzőek lehetnek. Ennek bevezető sorai: „Bíró János uram főbíróságában az zsákokról, tikokról és dézsmáról való számtartás."

126 Tehát ez a jegyzék a megszokottól eltérően valójában nemcsak a gabonadézsma beszolgáltatásának nyilvántartására készült, hanem - miként a bevezető is jelezte - összekapcsolták más szolgáltatások teljesítésének feljegyzésével. így tartalmazza azt is, ki szolgáltatott be abban az évben zsákot, kinek és mennyi vajat kellett beadni, illetve mely gazda hány tyúk adására volt kötelezve. Ennek a jegyzéknek is nagy előnye, hogy feltünteti, kik termeltek a bérelt pusztákon gabonát, bár sajnálatosan náluk nem rögzítették a kötelező, illetve ténylegesen beszolgáltatott gabona fajtáját és mennyiségét. Ebben lajstromban 1007 személy nevét vették nyilvántartásba. A jegyzék vizsgálata során teljességgel egyértelművé válik, hogy ez esetben nemcsak az adófizetésre kötelezett családfőket, hanem a felnőtt családtagokat is nyilvántartásba vették. Bekerültek ide rajtuk kívül az ún. ridegek és esetenként cselédek is. Valamilyen gabonadézsmát ebben az évben 323 személynél regisztráltak. A valóság jobb feltárását számottevően növeli az a szerencse, hogy Kecskeméten fennmaradt még egy további teljesnek mondható gabonadézsma-jegyzék. Ennek az 1689-ben összeállított lajstromnak az a sajátossága, hogy a gazdák nevét viszonylag pontos betűrendbe szedve rögzítették.

12 Eltér a másik kettőtől abban is, hogy csak azokat vették nyilvántartásba, akik tényleg szolgáltattak be valamilyen mennyiségű terményt. A jegyzék minden bizonnyal nem teljes. Erre következtethetünk egy betoldásból. Az a és a b kezdőbetűs nevet viselő gazdák közé beiktattak egy névsort, amelyet nem szedtek betűrendbe „Első járás Bozó István járása" megjelöléssel. Itt 27 fő nevét rögzítették. Egy részüknél jelezték: „nihil", azaz semmit sem szolgáltatott be. Esetükben nem tudhatjuk, hogy valóban gazdák voltak-e, vagy csak családtagok, esetleg zsellérek vagy ridegek. Tekintettel arra, hogy a város lakosságát négy járásra osztották, nem tudni, hogy a nem jelzett további három járásnál maradtak-e ki a listából, illetve, ha igen, hányan lehettek azok, akiket számításba vettek a dézsmálásnál, de valamilyen ok miatt erre képtelenek lettek, vagy valamilyen ok miatt késve, később teljesítették kötelezettségüket. A teljesség hiányára vonatkozó kétséget erősíti az is, hogy a jegyzék végére került újabb 21 név, amelyet nem illesztettek a betűrendes névsorba. Ok csaknem kivétel nélkül kisebb mennyiségű terményt szolgáltattak be. Nyilván róluk később derült ki, hogy mégis termeltek gabonát, és kötelezhetők voltak kisebb mennyiségű dézsma beadására. Bár csak röviden, de utalnunk kell arra, hogy a különféle nyilvántartások között fellelhető néhány, amely takarmány felvásárlása során keletkezett. Ezek érthetően csak a gazdák szűkebb körét érintették, így olyan jellegű feldolgozásra nem alkalmasak, mint az egész város valamennyi gazdáját gyakorlatilag érintő dézsmajegyzékek. Mégis ezek adatait több területen lehet kamatoztatni. 26 BKMÖL IV. 1504/p. 1675. 22-126. A következő évben készített lajstrom címe hasonló: „Anno 1676. die 5. Maii. Tot György uram főbíróságában az tik-sornak, vaj és sák szödésnek rendtartása." Uo. 1676. 128-190. 27 BKMÖL IV. 1510/a. 1689. 6-31., ill. 38-51.