Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

A dézsmajegyzékek forrásértékét az e korral foglalkozó történészek mindig is nagyra becsülték. Érthetően ezt az iratféleséget is kellő kritikával lehet és kell ele­mezni, és az így nyert adatokat a növénytermesztés szintjének rekonstruálásakor kamatoztatni. Ehhez igen komoly segítséget nyújt IIa Bálint korábban már jelzett két igen alapos munkája. Az eddigi észrevételekből is kitűnik, hogy a Kecskeméten fennmaradt dézs­majegyzékek feldolgozása során is kellő körültekintéssel kell eljárnunk. Kisebb hiá­nyok érthetően előfordulnak ezekben a lajstromokban, de meg kell állapítanunk, hogy minden pontatlanságuk ellenére ez a néhány jegyzék nyújtja a legtöbb, a leg­teljesebb és a leghitelesebb adatot a városon belüli gabonatermelés megismeréséhez. Sőt, túlzás nélkül azt mondhatjuk, hogy nemcsak Kecskeméten, hanem a Homokhát­ságon folyó gabonatermesztés felvázolásához is ezek nyújtják a legtöbb segítse­get. 128 I. táblázat: Gabonatermesztés az 1672. évi gabonadézsma-jegyzék alapján (a mennyiség negyedben) Búza Árpa Zab Tönköly A dézsma összesen 1- 5 185 179 52 3 114 6-10 83 67 12 ­92 11-20 37 51 13 ­85 21-30 6 9 1 -­31 31^0 5 5 ­­14 41-50 1 ' ­­­9 51-60 ­­­­5 61-70 ­­­­2 71-80 ­­­­2 Összesen: 315 3 1 1 78 3 354 Hangsúlyozni kell, hogy mind ez, mind a következő két dézsmajegyzék is kizá­rólag azt a célt szolgálta, hogy a tanács egy elfogadható áttekintést kapjon a kötelező szolgáltatások teljesítéséről. A bejegyzéseket folyamatosan végezték. Kivétel nélkül több személy vezette, egészítette ki az előre felfektetett névsor alapján a beszállítá­sokat. Azonban nem ritka a későbbi betoldás sem. Éppen ezért ezek a betoldások olykor hevenyészettnek látszanak, olvasatuk igen nehéz. Gyakori a kisebb-nagyobb korrekció. Sok esetben rögzítették, hogy az egyes gazdák kötelezettségüket mara­déktalanul teljesítették, de a következetesség talán itt hiányzik leginkább. Egy-egy esetben azt jelzik, hogy a dézsmát a tanács elengedte a gazdával szemben fennálló tartozása fejében. A dézsmával kapcsolatos kötelezettség teljesítésének hiányossá­gaira nemcsak következtetéseink vannak, hanem néhány konkrét adat is kétségte­lenné teszi ezeket: „Vásárbíró hozott másfél fertály búzát Kalocsa János uramtúl, Deák Pál főbíró uram Budára készülésére, kalácsnak, melynek egyik fertálya a ta­valyi dézsmára vagyon, fél fertálya kölcsön... Item hoztak Sárközi Pál uramtúl ne­BKMÖL IV. 1504/m. 140-170.

Next

/
Thumbnails
Contents