Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

ELŐADÁSOK - STEVAN MACKOVIC: A SZABADKAI GYÁRIPAR TÖRTÉNETÉNEK LEVÉLTÁRI FORRÁSAI

elősegíteniük, hogy a tulajdonosok, részvényesek gazdasági, társadalmi tevékenységébe, de hétköznapjaikba, családi életükbe is betekintést nyerhessek. Mindez különböző forrástípusok szisztematikus feltárását feltételezte. A gazdasági tényezők vizsgálata bizonyult könnyebb feladatnak. Ezen a területen a kisipar és a gyáripar között nyilvánvaló elhatárolás létezett, ami az egész - a két világháború közötti - időszakban jól nyomon követhető volt. Elsőrendű források a Szabadkai Cégbíróság által vezetett egyéni- és társascég-jegyzékek

3

, amelyek nyilvántartásukat 1876-tól egészen 1950-ig vezették. Kiderül belőlük, ki, mikor, milyen céllal jegyezte be üzletét, cégét, valamint az is, milyen változások álltak be azok működése alatt. A szinte teljességében megőrzött cégjegyzékeket és az őket kísérő jelentős számú iratot vizsgálva jól körülhatárolt keretek közé tudtam helyezni Szabadka gazdasági felépítését. A városi hatalom szervei között olyan ügyosztályok léteztek, melyek feladata a gazdasági életének szabályozása volt. Engedélyek kiadásával, a vállalatok eredményeinek, statisztikai adatainak összegyűjtésével, elemzésével foglalkoztak. 1918-tól, az új állam keletkezése után az ügyintézés és a városi szervek felépítése (például a 24 ügyosztály fennmaradása) szinte változatlan maradt. Az említett szervek fennmaradt dokumentumai a Városi Elöljáróság és a Városi Népbizottság elnevezésű fondokban találhatók

4

. E fondok anyagának levéltári rendezésén jómagam is részt vettem. A rendkívül változatos iratanyagban fontos összegzésekre akadtam, statisztikai kimutatásokkal találkoztam, egyes cégek szabályzataira is rábukkantam, de olyan feliratok és kérvények is kezembe kerültek, melyek a beadványozók személyiségéről árulkodnak.

5 Jelentős jogi, de történelmi súlyuk is van a háború végén bekövetkezett államosításról, nacionalizálásról szóló végzéseknek. Az 1934-ben létrehozott hatalmi szerveknek, pl. a Szabadkai Járási Főszolgabíróságnak

6 szintén volt kisipari ügyosztálya. A cégeket képviselő magánszemélyek és a hatalmi szervek között folytatott iratváltás az akkor uralkodó hangulatról, a törvényekről és előírásokról, a szokásokról tanúskodik, de a beadványozókat is segít megismerni. Megtalálhatók ugyanis ezekben a levelezésekben olyan, a gyáriparosokra vonatkozó személyes adatok, melyeket működési engedélyük kiváltásakor kötelezően közölniük kellett a hatóságokkal. Egyes dokumentumokban helyzetüket, gazdasági és családi állapotukat is részletesen feltárják a kérvényezők. A fond rendezése során 4 füzetnyi feljegyzést készítettem, mivel egyéb segédlet nem állt rendelkezésemre. A két háború közötti időszak gyárainak működését érintő anyag nagyon hiányos, csak töredékében megőrzött. Abban az esetben követhető nyomon egy adott cég munkája, ha az az új körülmények ellenére, 1945 után is folytatta működését. Ilyen ritka esetek az elektromos berendezéseket gyártó „Sever" (alapítva 1923-ban), Történelmi Levéltár, Szabadka (a továbbiakban: TLSZ), Fond (a továbbiakban: F:) 86. Okruzni sud, Subotica (1876) 1945-1959. [Szabadkai Kerületi Bíróság.] 4 TLSZ F: 47. Senat grada Subotice (1919-1941). F: 68. Gradski narodni odbor, Subotica ( 19441955). 5 A monográfia bővelkedik e források bemutatásában. 6 TLSZ F: 57. Sresko nacelstvo sreza Subotice (1934-1941).