Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

ELŐADÁSOK - STEVAN MACKOVIC: A SZABADKAI GYÁRIPAR TÖRTÉNETÉNEK LEVÉLTÁRI FORRÁSAI

és a „November 29." húsárugyár, a valamikori „Hartmann és Conen Rt."(alapítva 1906-ban)

7

. A bankok iratanyagának

8 vizsgálatával az üzemek pénzügyeibe is betekintést nyerhettem. A források külön csoportját alkotják az egyesületek és társulatok iratai. Például a Szabadkai Kereskedők és Gyáriparosok Egyesülete, valamint ennek utóda, az Újvidéki Gyáriparosok Egyesületének Szabadkai Kirendeltsége.

9 Munkám során a Vajdasági Levéltár fondjaiban is végeztem kutatásokat. A Kereskedelmi Iparos és Iparkamara, a Dunai Bánság Gyáripari Szövetsége, a Gyáriparosok Egyesülete elnevezésű fondok mellett a Királyi-báni Igazgatóság, Újvidék VIII. Ügyosztály, iratai bizonyultak a legjelentősebbnek.

10 Ez utóbbi szerveknek a hatáskörébe tartozott az egykori Dunai Bánság egész területén - tehát pl. a Szabadkán - működő vállalatok ipari-gazdasági felügyelete. A megőrzött iratanyag ebben az esetben is értékes adatokat szolgáltatott Szabadka gyáriparáról: megtalálhatók itt a cégek és részvénytársaságok közgyűlésein készült jelentések, statisztikai jelentések, különböző egyéb kimutatások. Kiderült, hogy ezek a források sokkal gazdagabbak és teljesebbek, mint a szabadkai levéltárban található adatok. Hasonló a helyzet Jugoszlávia Levéltára (ma Szerbia és Montenegró Allamközösségének Levéltára) anyagával is. A Kereskedelmi és Ipari Minisztérium Gyáripari és Iparos Osztályának iratai között rendkívül informatív dokumentumok találhatók.

11 Mindez arról tanúskodik, hogy a központi szerv, a minisztérium mekkora jelentőséggel és hatalommal bírt. A témához kapcsolódó, a Vajdasági Levéltár és a Jugoszlávia Levéltára fondjaiban fellelt forrásokról fénymásolatokat készítettünk, melyeket levéltárunk egyik gyűjteményében őrzünk.

12 A monográfia illusztrációjaként felhasznált anyagok: a cégek memorandumai, a részvényesek jegyzéke, statisztikai kimutatások, többségükben szintén az említett forrásokból származnak. A szabadkai gyáripar történetéhez kapcsolódó fényképek száma csekély, ezek a sajtóból vagy magánszemélyektől származnak. A kiadványt 43 korabeli dokumentum közlésével gazdagítottam, melyek a függelékben találhatók. A Szabadka gyáripara és a gyártulajdonosok (1918-1941) című könyv megszületése során a levéltáros és a történészkutató kettős szerepében találva magam, arra törekedtem, hogy ez a két oldal jól kiegészítse egymást. Hogy ez a törekvésem mennyire járt sikerrel, azt majd a kötetet kézbe vevő olvasóközönség bírálja el. 7 TLSZ F: 53. Tvornica elektricnih strojeva „Sever", Subotica (1923-1941) F: 75. Fabrika suhomesnatih proizvoda „29. novembar", Subotica (1945-1949). 8 TLSZ F: 43. OpSta kreditna banka d.d. (1905-1948) [A Szabadkai Általános Hitelbank Rt. iratai.] 9 TLSZ F: 235. Udruzenje trgovaca i industrijalaca, Subotica (1899-1934).; F: 56. Udruzenje industrijalaca u Novom Sadu - Poverenistvo u Subotici (1933-1942). 10 Vajdasági Levéltár F: 92. Trgovinsko-industrijska i zanatska komora; F: 110. Savez industrijalaca Dunavske banovine; F: 138. Udruzenje industrijalaca; F: 126. Kraljevska banska uprava, VIII odelenje. " Jugoszlávia Levéltára F: 65. Ministarstvo trgovine i industrije Kraljevine Jugoslavije. 12 TLSZ F: 172. Zbirka kopija (1 193-1983).