Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)
ELŐADÁSOK - KŐFALVI TAMÁS: A DIPLOMATIKAI FORRÁSOK KIADÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉS PÉLDÁI MAGYARORSZÁGON
A regeszta szövegének egyik legfőbb jellemzője a nyelvi tömörség, a rövidítések és az egyezményes jelek használata (pl. f. = feria, vulg. = vulgariter, H = Hungáriáé, D. = datum, Hj. = határjárás stb.). A regeszta betűhíven adja vissza a vulgáris szavakat (bykfa, Boynylese, Churgo), de magyarra fordítva közli a klasszikus alakú, magyar megfelelővel rendelkező tulajdonneveket (Carolus —> Károly, Symigiensis —> somogyi, Nicolaus —> Miklós stb.). Amennyiben a magyar alak értelmezésre szorul, az eredeti szó(szerkezet) is megadásra kerül mellette. A Zsigmond-kori oklevéltár gyakran el is tekint a magyar megfelelő megadásától, a regeszták nyelve az értelmezés szempontjából kritikus pontokon (pl. határleírások) visszavált latinra. A kritikai apparátus filológiai alapossággal tárja fel az oklevél szöveghagyományát, megadva a fennmaradt szövegváltozatok kiadóját, kiadási dátumát és levéltárijelzetét. Ezen kívül természetesen leírja az eredeti példány fizikai jellemzőit, valamint az esetleges korábbi feltárás(ok) (szövegközlés, regeszta, fordítás) lelőhelyeit. Ugyancsak az apparátusban kapnak helyet az egyéb kritikai megjegyzések is. Az egyes forráskiadói elvek szemléltetésére az alábbiakban a pécsváradi konvent egyik oklevelének szövegkiadása 13 , fordítása 14 és regesztája 15 olvasható. Nos conventus monasterii Waradiensis memorie commendamus ... quod constitutis coram nobis personaliter magistro Sreyberio cive ac iudice civitatis Quinqueecclesinensis ab una parte, item Gregorio filio Kelemen magni de civitate Waradiensi ab altera, propositum extitit per eosdem ... quod ipsi in possessionibus ipsorum infrascriptis talem permutationem inter se fecissent perpetuo duraturam ... quod idem magister Sreiberius unum locum molendini de tribus locis molendinorum, super fluvio de villa Warkun effluente, extra curiam aliorum dictorum duorum molendinorum iuxta magnam viam versus Nyuigh procedentem a parte occidentali, ac eciam secus antiquam meatum aque Osed dictum in terra dicti Gregorii per eundem precio comparata adiacentem, mediantibus literalibus instrumentis contingentem, edificiis omnino carentem, eidem Gregorio filio Kelemen magni et per eum suis heredibus ... tradidit coram nobis iure perpetuo ... possidendum ... e converso autem idem Gregoríus pro concambio dicti loci molendini, quoddam fenetum suum in valle molendinorum infra molendinum Jeklini rufi adiacens, habens vicinos et conterminales fossatum molendini in vulgo gaath dictum ab oriente et eundem antiquum meatum aque Osed dictum a parte occidentali, ac fenetum Jeklini rufi a septemtrione, supradicto magistro Sreyberio et per eum suis heredibus ... dedisset... ac dedit coram nobis similiter iure perpetuo ... possidendum ... nullo penitus contradictore existente ... Datum feria quarta proxima post festum Epiphanie domini, anno eiusdem M™ CCC mo quinquagesimo secundo. A pécsváradi conventnek 1358. máj. 10-kén » comes Gregoríus filius Kelemen magni iudex de civitate Waradiensi « kérelmére kiadott átiratából, melynek eredetije megvan az orsz. It. kincst. oszt. N. R. A. 605. 7. dipl. oszt. 3683. Közli: Kovács N. 13 Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. I—VII. Szerk.: Nagy ImreTasnádi Nagy Gyula. Budapest. 1878-1920. V. 540-541. (332. sz.). 14 Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből. 1009-1962. Történelmi olvasókönyv. Főszcrk.: Márfi Attila. Szerk.: Nagy Imre Gábor-Kövecs Ferenc. Pécs. 1996. 47-48. Tanács Erika fordítása. 15 Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. Szeged. 2001. (Kézirat.)
