Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

ELŐADÁSOK - KŐFALVI TAMÁS: A DIPLOMATIKAI FORRÁSOK KIADÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉS PÉLDÁI MAGYARORSZÁGON

A magyar szövegközlési gyakorlat néhány fontosabb alapelve a következőkben foglalható össze: 1. A hangjelölés tekintetében a humanista helyesírás a mérvadó. fluvy, fluvij —> fluvii posicio —» positio wideo —* video vuniuersis —* universis Vngarie —> Hungáriáé 2. Az egybeírás-különírás terén értelemszerűen kell eljárni, az összetett szavak egybe, a külön szavak külön írandók. in senilis —* insenilis ab rogo —* abrogo ad ductus —> addctus pereum —* per eum 3. Az évszámok a forrás írásmódja szerint közlendők. M-mo, M

mo

, M°, millesimo, Millesimo, IV

Ü

, C° 4. Nagybetű csak mondatok, tulajdonnevek és ünnepnevek első betűjeként használatos. 5. A rövidítéseket fel kell oldani. Az esetleges bizonytalanságokat a jegyzetben kell jelezni. a. d. —» anno Domini epus —> episcopus 6. A hiányzó, olvashatatlan részeket [ ] jel között kell kiegészíteni vagy kipontozni [...]. 7. A tulajdonneveket és a vulgáris szavakat szigorú betűhüséggel kell közölni. A kritikai kiadás A teljes szövegű közlés sajátos típusát alkotja a kritikai kiadás, amely filológiai részletességű, tudományos célra szánt kiadási forma. A kritikai kiadás első lépését a teljes szöveghagyomány összegyűjtése jelenti, ezt követi a kéziratok összeolvasása (collatio), amelynek célja az eltérő szöveghelyek megállapítása. Az így kialakult olvasatok segítségével állapítható meg a kéziratok közötti leszármazási viszony (filiatio), amelyet grafikusan ágrajzzal (stemma) lehet ábrázolni. A diplomatikai források esetében a filiáció megállapításához nem feltétlenül van szükség filológiai módszerekre, hiszen a leszármazás (átírás, tartalmi átírás, másolás) ténye és összefüggései a legtöbb esetben nyilvánvalók. A kritikai kiadás legfontosabb sajátossága, hogy bár a kiadás a legjobb - eredeti, vagy ahhoz legközelebbi - szövegváltozatról készül, a kiadott szöveg valamennyi kézirat szövegvariánsait megjeleníti. A kritikai kiadás a szöveg tartalmának feltárása mellett a kéziratok vizuális jellemzőiről is fel-