Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

ELŐADÁSOK - KŐFALVI TAMÁS: A DIPLOMATIKAI FORRÁSOK KIADÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉS PÉLDÁI MAGYARORSZÁGON

Forrásközlés módja A közlés jellemzője Példa Tematikus Meghatározott témára vonatkozó forrásanyagot tartalmaz. Beér János-Csizmadia Andor: Történel­münk a jogalkotás tükrében 1001-1949. Budapest. 1966. Kronolo-gikus Meghatározott időszakra vonatkozó forrásanyagot tartalmaz. Almási Tibor (szerk.): Anjou-kori oklevéltár XI. 1327. Budapest-Szeged. 1996. Irattípusos Meghatározott irattípusba tartozó források közlése. Varga Endre (szerk.): Úriszék. 16-17. századi perszövegek. Budapest. 1958. Válogatott A rendelkezésre álló források közül válogatott anyag kiadása. Vanyó Tihamér (szerk.): Püspöki jelentések 1600-1850. Pannonhalma. 1933. Egészbeni A forrás teljes szövege kiadásra kerül. Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constan­tinum Leánynevelő-intézet krónikája. Kecskemét. 1999. Részleges A forrás szövegének csak bizonyos részleteit tartalmazza. Kristó Gyula (szerk.): Középkori históriák oklevelekben 1000-1410. Szeged. 1992. Kivonatos A forrásnak csak tartalmi össze­foglalását adja. (Indokolt esetben teljes szöveget is közölhetnek.) Borsa Iván (szerk.): Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. II. 4.1290­1301. Budapest. 1987. Táblázatos A forrásnak elsősorban számszerű adatait közli, táblázatban. Felhő Ibolya (szerk.): Az úrbéres birtok­viszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl. Budapest. 1970. Keretes A forrás a forrásközlő magyarázó szövegébe ékelődik. Redl Károly (szerk.): Az égi és a földi szép­ről. Források a későantik és a középkori esztétika történetéhez. Budapest. 1988. Betűhű A forrás szövegét minden változtatás nélkül közli. (Az érthetőség kedvéért a rövidítések gyakran feloldásra kerülnek.) Jakubovich Emil-Pais Dezső: Ómagyar olvasókönyv. Pécs. 1929. (reprint: Buda­pest. 1995.) Átíró A forrásközlő a forrás egyes elemeit (pl. betűk, rövidítések) átírja. Az átírás lehet korhű vagy modern, aszerint, hogy a forrás korában vagy a kiadás időpontjában elfogadott jelöléseket alkalmazza. Érszegi Géza (szerk,): Középkori oklevelek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levél­tárban 1300-1525. Nyíregyháza, 2000. Kritikai Az adott forrás valamennyi fennmaradt szövegváltozatának egyesített közlése, kritikai apparátussal ellátva. Györffy György (szerk.): Diplomata Hungá­riáé Antiquissima 1000-1131. Budapest. 1992. Facsimile (ejtsd: fak­szimile) Az eredeti forrást nemcsak tartalmilag, hanem formailag (betűméret, íráskép, illusztráció stb.) is hűen visszaadó közlésforma. Képes Krónika. Budapest. 1987.

Next

/
Thumbnails
Contents