Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÁLLAMÜGYÉSZSÉGE AZ 1918-19-ES FORRADALMAK IDEJÉN

Az erdélyi románok gyulafehérvári nemzetgyűlése december l-jén kimondta az egyesülést Romániával. A határozat szerint a közigazgatás és igazságszolgáltatás majd a nemzetiségek nyelvén történik.

104 A gyűlés végrehajtó szervként létrehozta a nagyszebeni székhelyű Kormányzótanácsot (Consiliul Dirigent), melynek igazságügyi vezetője felhívással fordult az igazságügyi szervek román nemzetiségű alkalmazottaihoz, hogy jelentkezzenek szolgálattételre az új hatalomnál.

105 A Consiliul Dirigent fenntartotta az 1918 októbere előtti magyar jogszabályok hatályát, és kimondta, hogy „minden tisztviselő állásában megmarad, azonban bárki közérdekből rendelkezési állományba vagy nyugdíjba is tehető". Ugyanakkor megfosztotta a magyar igazságügyi szervek vezetőit felügyeleti joguk gyakorlásától, és az igazságszolgáltatás hivatalos nyelvévé a románt tette. Kimondta azt is, hogy a tisztviselők egy év alatt kötelesek megtanulni a román nyelvet.

1 6 A Consiliul Dirigent 1919. február 6-i rendelete hűségesküt kívánt a magyar állami tisztviselőktől. Az 1. § szerint a bíráknak, ügyészeknek, ügyvédeknek, közjegyzőknek kötelességük esküt tenni a román államra és jogszabályokra. A 7. § leszögezte azt, hogy „akik felhívásra nem teszik le azonnal az esküt, elvesztik állásukat, nyugdíjigényüket".

107 A magyar tisztviselők többsége azonban nem volt hajlandó erre, azon álláspontra helyezkedve, hogy „a békekonferencia végleges döntése előtt az eskü letételének követelését törvénytelennek és jogtalannak tartja".

108 Ennek következményeként viszont a megszállók az esküt elutasítókat megfosztották állásuktól, lakásukat elrekvirálták, őket és családtagjaikat kiutasították.

109 A fenti körülmények között a román megszállás alatti területen az igazságügyi szervek „napok alatt veszítik el magyar jellegüket": a személyzet nagy részének eltávolítása mellett új vezetőket is kinevezett élükre a Consiliul Dirigent. Erdély legjelentősebb városában, Kolozsvárott 1919. március 11-én szűnt meg a magyar igazságszolgáltatás, mivel a Consiliul Dirigent e napon vette át az ottani igazságügyi szerveket. A székelyföldi törvényszékeket (Kézdivásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda) pedig 1919 szeptemberében felszámolta a Consiliul Dirigent, mivel a magyar igazságügyi személyzet nem tette le a hűségesküt.

110 A román csapatok az 1919 januárjában elért vonalról néhány hét nyugalom után folytatták előrenyomulásukat, és ennek során az igazságügyi központok közül április 19-én elfoglalták Szatmárnémetit, 20-án Nagyváradot, 22-én Gyulát, 23-án Debrecent, 27-én Nyíregyházát és Beregszászt, s a hónap végére a Tiszáig hatoltak, így 1918 novembere és 1919 áprilisa között román megszállás alá került 4 főügyészség és 21 ügyészség. Ezek a lehetőségek keretei között a megszállás után is folytatták az addigi szabályok szerinti működésüket. Az újonnan kinevezett alkalmazottak a magyar államhoz való hűségre tettek esküt.

111 104 SULYOK István-FRITZ László, 1930. 236. 105 Világ, 1918. december 29. 5. 106 Az Est, 1919. február 2. 3. 107 MIKES Imre, 1931,85-86. 108 JAKABFFY Elemér-PÁLL György, 1939. 64.: a Karánsebesi Törvényszék bíráinak és ügyészeinek egyhangú határozata 1919. június 29-én. 109 MIKES Imre, 1931. 88. 110 Uo. 83.; SULYOK István-FRITZ László, 1930. 237. "' Hajdú-Bihar Megyei Levéltár VII. 22/a. A Debreceni Királyi Ügyészség iratai. 1. doboz. A Debreceni Államügyészség 1919. július 1-jei szám nélküli jegyzökönyve az új törvényszéki fogházőr eskütételéről.