Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)
TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÁLLAMÜGYÉSZSÉGE AZ 1918-19-ES FORRADALMAK IDEJÉN
* Az ország északi területeire az 1918. október 26-án Túrócszentmártonban megalakult Szlovák Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága, majd a csehszlovák kormány terjesztette ki befolyását. A felvidéki területek megszállásáról az 1918. december 23-i antantjegyzék szólt, amely lényegileg a későbbi végleges határnak megfelelően jelölte ki a demarkációs vonalat. A csehszlovák hadsereg november közepétől megszállta Észak-Magyarország nagy részét: a főügyészségi székhely Kassa december 29-én, míg Pozsony 1919. január l-jén került birtokába. A továbbiakban május elejéig előrenyomultak a Duna-Balassagyarmat-Miskolc vonalig, így összesen 14 törvényszéki, ügyészségi székhely került megszállás alá. Az első hetekben nem történtek változások, a megszállók a magyar kormánynyal való hivatalos érintkezést azonban megtiltották. De hamarosan itt is választás elé kerültek a magyar tisztviselők, mivel a megszálló hatalom fogadalom letételére hívta fel őket, továbbá megkövetelte az új hivatalos nyelv tudását. A bíróságokon a szlovákul nem tudók a hivatalos nyelv határidő alatt való megtanulásának kötelezettsége mellett meghagyattak, a közjegyzői és ügyészi állások betöltésénél viszont a szlovák nyelv teljes tudását kívánták meg. Az igazságügyi szervek 1919 tavaszán történő átvételkor a csehszlovák kormány képviselői meghallgatták a személyzet tagjait: készek-e az új államban szolgálni, esetleg nyugdíjba mennek vagy Magyarország rendelkezésére bocsáttassanak? Az érintettek döntését befolyásolta a Bratislavai Minisztérium igazságszolgáltatási osztályának 1919. május 17-i határozata, mely kimondta, hogy a fogadalom letételét megtagadó hivatalnokok további foglalkoztatására az új állam kormánya ígéretet nem tesz. A magyar igazságügyi alkalmazottak nagy része ennek ellenére megtagadta a fogadalom letételét. Számukra a csehszlovák kormány 1919 őszéig utalványozta a fizetést, majd kiutasította őket Magyarországra. Voltak azonban kivételek is: pl. a kassai főügyész nyugdíjba vonult, míg helyettesét kérelmére meghagyták állásában, de félévre elküldték Morvaországba nyelvet tanulni. Mivel ez nem járt sikerrel, később átadták Magyarországnak. A főügyészség személyzetét egyébként teljesen átvette a csehszlovák állam. Ugyanígy az eperjesi és kassai ügyészségeken szolgálók egy része is fogadalmat tett az új hatalomra. Az ügyészségeknél a vezetőket átvételük esetén is újakkal váltották fel." 2 A fent vázoltakhoz képest speciális helyzetbe kerültek a francia megszállás alá került települések, hiszen e megszállóknak nem voltak területi követelései a magyar állammal szemben. Francia csapatok szállták meg 1918. december 31-1920. március 1-je között Szegedet és környékét, míg Aradot 1919. január 29-étől birtokolták néhány hónapon át. A franciák nem akadályozták a magyar Népkormánnyal való kapcsolattartást, rendelkezéseinek érvényesülését. Ugyanakkor a Szegedi ítélőtábla és a Főállamügyészség felügyeleti joga nem érvényesülhetett, mivel a kerületükbe tartozó törvényszékek és ügyészségek szerb birtokba kerültek, és e megszállók teljesen elvágták a szervek közötti kapcsolattartást. 112 KÁLNICZKY Géza, [é. n.] 94-96., 101-108., 126., 129., 134., 137.