Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÁLLAMÜGYÉSZSÉGE AZ 1918-19-ES FORRADALMAK IDEJÉN

A fogházak vezetése e zavaros időkben nem volt veszélytelen, mint azt a Kalocsai Államügyészség vezetőjének az ún. Duna-melléki ellenforradalom kapcsán 1919. június 20-án történtekről tett jelentése szemlélteti. E szerint a fogházba betört személyek különböző fegyvereket fogtak rá, és „támadásra elszántan követelték", hogy „minden forradalmi elítéltet azonnal bocsássak szabadon [...] Ebben a válságos pillanatban és az erőszak folytán előállott kényszerhelyzetben az államügyészség vezetője kénytelen volt parancsot adni a forradalmi törvényszéki elítélteknek szabadon bocsátására".

76 * Az igazságügyi szervezet végleges rendezése érdekében az igazságügyi népbiztos előterjesztést tett az 1919. június 14—23-a között ülésező legfőbb államhatalmi szervhez, a Tanácsok Országos Gyűléséhez.

77 „A bírói hatalom gyakorlásáról" címet viselő javaslat 1. §-a az uralkodó ideológiának megfelelően kimondta, hogy az a „dolgozó népet illeti". A továbbiakban szólt a létrehozandó bíróságokról, azok szervezetéről, dolgozóiról, hatásköréről, illetékességéről, a polgári és büntetőeljárások szabályairól. A 26. és 38. §-ok rendelkeztek azoknak a magánjogi és büntetőeljárási feladatoknak a vádbiztosokra való átruházásáról, amelyek azelőtt az államügyészségre tartoztak. A 70-71. §-ok kimondták, hogy a rendelet hatálybalépésével az addigi bíróságok és államügyészségek megszűnnek, alkalmazottaik rendelkezési állapotba kerülnek, irataikat pedig az új területi bíróságoknak kell átadniuk. (A 6. § a csak laikusokból álló bíróságok mellett ún. igazságügyi előadói állásokat is létesíteni kívánt, akik a szakszerűséget testesítették volna meg. Ezeket az állásokat betölthették volna a megszüntetett igazságügyi szervek állományába tartozók is.) Az előterjesztés megtárgyalása elmaradt. Helyette július végén az elképzelést kormányzótanácsi rendelet-tervezetté dolgozta át az Igazságügyi Népbiztosság, de elfogadására a Tanácsköztársaság bukása miatt már nem került sor. * A Tanácsköztársaság kezdeti időszakában nem történtek változások az államügyészekre vonatkozó, szolgálati viszonyokkal kapcsolatos szabályokban. Módosulást jelentett, hogy - jogszabályi háttér nélkül is - egyes egységeknél (pl. a Kúria, Legfőbb Államügyészség) megjelent a szakszervezeti szerveződés, a Magyarországi Közalkalmazottak Szövetsége.

78 1919 májusától több változásra került sor a munkaügyi viszonyokban. A Tanácsköztársaság elleni intervenció miatt a Forradalmi Kormányzótanács május 31-i XCIX. rendeletével általános védkötelezettséget mondott ki. Ez alól a 30.933/1919. IN. E. körirat szerint csak azt lehetett felmenteni, akinek munkája „teljesen nélkülönözhetetlen". A felmentések érdekében az igazságügyi szervek vezetőinek kellett a beosztottakra vonatkozó javaslataikat felterjeszteniük a népbiztoshoz, melyeket előzetesen „láttamoztatni kellett a munkások, katonák és földmívesek helyi tanáBKMÖL VII. 16. 493. doboz. 1919. El. 70/1. A magyar munkásmozgalom. 1960. 77-85. SOLT Pál (szerk.), 1994. 35.; MOL K 616. 1. cs. Budapesti Királyi ítélőtábla Fgy. 18/1919/11.