Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÁLLAMÜGYÉSZSÉGE AZ 1918-19-ES FORRADALMAK IDEJÉN

visszamaradt bűnügyekben a liquidálást sürgősen intézzék el a proletáruralom érdekeinek megfelelően".

70 A késlekedés oka sokszor az volt, hogy az illetékes direktóriumok az államügyészség megkeresései ellenére sem gondoskodtak a bizottságok kiküldéséről.

71 Egyébként az ügyészségek pártolták az eljárások felülvizsgálatát, mivel „még nagyon sok bűnügy van folyamatban, köztük az 1918. november 1-től 15ig elkövetett ún. forradalmi bűncselekmények, az 1919. évi XV. néptörvény alá eső kegyelmi ügyek és a háború tartama alatt felfüggesztett büntetés végrehajtások [...] Kívánatos volna, hogy ezen ügyek átvizsgáltassanak és az eljárás akár kegyelmezés, akár valamely más módon megszüntettessék, mert ezen felszaporodott ügyek az államügyészségnél már a rendes ügymenetet is akadályozzák".

72 Az eljárás terén uralkodó kusza állapotokkal szemben a büntetésvégrehajtás terén megmaradtak az ügyészség feladatai. A hivatkozott április 18-i távirati utasítás szerint a büntetések végrehajtásáról a vádbiztos gondoskodott, s ennek érdekében közvetlenül rendelkezhetett az igazságügyi letartóztatási intézetekkel. A bekísérés után a foganatosítás már az ügyész feladata volt. A pénzbüntetések végrehajtása érdekében a vádbiztosok ugyancsak az illetékes államügyészt keresték meg. Ugyanide kellett küldenie a forradalmi törvényszékek elnökeinek a pénzbüntetést, ha az elítélt azt nála fizette be. A forradalmi törvényszék működésének költségfedezetéről a bűnügyi általány terhére szintén az államügyészség gondoskodott. (A június 16-i 17.316/1919. IN. VI. számú rendelet pedig fenntartotta a fogházak őrszemélyzetének „fegyelmi szempontból az addigi vezetőségnek", vagyis az államügyésznek való alárendelését.)

73 A forradalmi törvényszékek működésének tapasztalatai alapján az 1919. július 12-én kiadott 18.451/1919. IN. VI. számú rendelet felhívta azok elnökeit, hogy a büntetéspénzeket költségeik fedezésére ne használják fel, hanem adják át az államügyészségnek. E rendelet ugyanolyan elszámolást, bizonylatolást követelt meg a forradalmi törvényszékektől, mint amilyet már évtizedek óta alkalmazott az ügyészség. A számadásokat minden hónap végén lezárva meg kellett küldeni az utalványozó államügyészség részére. A rendelet a megfelelő eljárás érdekében a forradalmi törvényszék elnökét az államügyészség vezetőjéhez utalta, „aki a szakszerű felvilágosítást köteles megadni". 4 A polgári és katonai forradalmi törvényszékek által kiszabott szabadságvesztések végrehajtása körül is számos probléma merült fel. Az államügyészségi előterjesztésekre a július 1-jei 32.081/1919. IN. E. rendelet foglalt állást. Ez kimondta, hogy a törvényszéki fogházakban kell végrehajtani az egy évi és ennél rövidebb tartamú büntetéseket. A hosszabb időre elítéltek országos intézetekbe való átszállítása érdekében pedig minden esetben a népbiztoshoz kellett előterjesztést tennie az államügyészségnek.

75 BKMÖL VII. 16. 491. doboz, A 19.637/1919. IN. VI, körrendelet július 15-én kimondta, hogy a népbiztosság büntetésfelügyeleti osztálya gyakorolja a likvidációs tanácsok működése felett a főfelügyeletet. Uo. BKMÖL VII. 16. 491. doboz. 1919. El. IK/6. SARLÓS Béla, 1961. 240. Budapesti Királyi Főügyészség, ikt. 1919. 2861, 2862: 17.554. IN. VI. Az átalányoknak az 1919/20. költségvetési évre való kiutalásáról. BKMÖL VII. 16. 491. doboz. 1919. El. F/17. Uo. 1919. El. F/16.