Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÁLLAMÜGYÉSZSÉGE AZ 1918-19-ES FORRADALMAK IDEJÉN

lamügyészségen pedig Münnich Ferenc ügyvéd lettek a vezetők. A budapesti és a pestvidéki államügyészségek élére is új vezetők léptek. (A vezetők a továbbiakban többször cserélődtek.)

53 A Legfőbb Államügyészségnek 1919. április 12-e után semmilyen tevékenysége nem volt a Tanácsköztársaság alatt.

54 Az államterület nagyrészének megszállása miatt - Győr mellett - egyedüliként megmaradt Budapesti Főállamügyészség semmilyen kérdésben nem döntött, csak közvetítőként szerepelt a jelentéseiket tévő államügyészségek és az Igazságügyi Népbiztosság között.

55 Az államügyészség tagjai közül néhányat a proletárdiktatúra alatt rövid időre letartóztattak (pl. Pongrácz Jenő legfőbb államügyészt, a kalocsai, kassai, beregszászi ügyészt), de hamarosan szabadultak.

56 A fenti eljárási és személyi intézkedéseken túl a forradalmi törvényszékeket létrehozó, valamint a korábbi bűnügyek felülvizsgálatáról szóló rendelkezések voltak azok, amelyek alapvetően érintették a polgári kori igazságszolgáltatási szervezet működését. A forradalmi törvényszékeket már az Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 24-i, statáriumot hirdető I. rendelete megemlítette, majd a március 28-án kiadott IV. rendelet szólt a felállításukról: eszerint a forradalmi törvényszékek elnökeit és tagjait, valamint a mellettük működő vádbiztosokat a Forradalmi Kormányzótanács nevezte ki (a megbízások nem voltak képesítéshez kötve).

57 Az igazságügyi népbiztos április 18-án kiadott 28.622. számú távirati utasításában kimondta, hogy „a vádbiztosok jogosultak a büntetőbíróságoknál, államügyészségeknél folyamatba tett bármely bűnügy iratait megtekinteni, s ha az illető bűnügyet a forradalmi törvényszék hatáskörébe tartozónak tartják", azt odautalni. Az utasítás kimondta, hogy az igazságügyi szervek a forradalmi törvényszék elnökének és vádbiztosának „utasításait feltétlenül követni, intézkedéseit haladéktalanul foganatosítani tartoznak".

58 Az országszerte megalakult forradalmi törvényszékeknél gyakran az addigi bíróságok és államügyészségek személyzete látta el az itteni feladatokat a helyi direktóriumok felhívására, vagy az igazságügyi népbiztos utasítására. Mint a kaposvári ügyészség írta 1920-as jelentésében, a rendelet megjelenése után a helyi direktórium közölte a törvényszék és ügyészség vezetőivel, hogy az újfajta bíróság „teendőit szakértő kezekbe akarja helyezni", s ezért felhívta őket arra, hogy ezeket vegyék át. A jelentés szerint „minthogy az ellenforradalmiság gyanújából való kellemetlenségek miatt nem lett volna célszerű ezen megbízás alól kitérni, de másrészről a polgári társadalomnak is az volt az érdeke, hogy a forradalmi törvényszéknél legalább az elnöki és vádbiztosi teendők ellátása az eddigi törvényes 53 Változások a bírói és ügyészi karban. Vörös Újság, 1919. március 29. 6.; BFL Budapesti Királyi Főügyészség. Iktatókönyv. 1919: 2236., 2296., 2356. a vezetők változásairól: március 27-én Münnich Ferenc, 28-án Balázs Emil, április 3-án Kenyeres Béla lettek a vezetők. (Utóbbi a 3071. sz. szerint augusztus 3-án távozott.) 54 Pongrácz Jenő koronaügyész 1010/1921. kor. ü. jelentése az igazságügy-miniszterhez. MOL K 616. 1. cs. 55 BFL Budapesti Királyi Főügyészség. Iktatókönyv. 1919. 2333-2985. szerint az államügyészségek az addigi előírásoknak megfelelően tették jelentéseiket, előterjesztéseiket, illetve küldte meg az Igazságügyi Népbiztosság a rendelkezéseit. 56 MOL K 616. 1. cs. 1010/1921. kor. ü.; A Kalocsai Államügyészség szám nélküli távirati jelentése 1919. május 7-én a Budapesti Királyi Főügyészséghez a vezető letartóztatásáról. BKMÖL VII. 16. 491. doboz.; ua. Budapesti Királyi Főügyészség, ikt. 1919. 2636.; KÁLNICZKY Géza, [é. n.] 108., 134. 57 Tanácsköztársaság, 1919. március 26.1. 58 SARLÓS Béla, 1961.240.