Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)
TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÁLLAMÜGYÉSZSÉGE AZ 1918-19-ES FORRADALMAK IDEJÉN
ilyeneket alkalmazni fogja". Némely szerv lelkes nyilatkozatban köszöntötte az új hatalmat, mint azt a debreceni ítélőtábla és főállamügyészség tagjai is tették. A március 25-én tartott ülés kimondta, hogy „teljes bizalommal üdvözli a Magyar Tanácskormányt megalakulása alkalmából és kijelenti, hogy azt teljes erejével minden irányban támogatja, a Tanácskormány socializáló munkájában teljes buzgalommal, pártatlansággal és önzetlenséggel részt venni kíván". 47 A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 22-i „Mindenkihez!" című kiáltványában hirdette meg programját. Ennek igazságügyet érintő része gyakorlatilag megismételte a két munkáspárt között március 11 -én, az egyesüléssel kapcsolatban létrejött megegyezést, mely szerint cél „a bürokrácia teljes megszüntetése. A proletariátus tömegeinek önkormányzata olyképpen, hogy a munkás- és földműves szegények küldötteinek tanácsai nemcsak törvény és szabályrendelet alkotó, de végrehajtó és bíráskodó szervek is legyenek". (Ezen gondolatok végigvonultak a Tanácsköztársaság közjogi dokumentumain: az 1919. április 12-i ideiglenes, majd a június 23-i végleges alkotmány 1. §-a, illetve 2. § (3) bekezdése szinte azonos szövegezést tartalmazott.) 48 E célok megvalósítása a népbiztossággá átnevezett - apparátusát, hivatalnoki gárdáját megtartó - Igazságügyi Minisztérium feladata lett. 49 Az új hatalom első igazságügyi intézkedése a bírósági tárgyalások elhalasztásáról szóló, március 24-én kiadott 11.159. IN. rendelet volt, amely minden büntető és polgári ügyre vonatkozott. Ez megszüntette az addigi bíróságok működését a törvénykezés túlnyomó részében. Nem terjedt ki ugyanakkor a polgári nemperes ügyek intézésére, illetve a büntetőeljárás tárgyaláson kívüli cselekményeire. 50 E rendelkezéssel a korabeli jelentés szerint „a bíróságok és államügyészségek működése formailag nem szűnt meg, a büntető szakot illetően csupán tárgyalásokat nem tartottak, egyébként azonban az ügyészség a folyamatban volt, valamint új feljelentésekre a nyomozást megindította, megszüntető határozatokat hozott, beadott vádiratokat, közbenszóló és érdemi indítványokat tett a törvényszéknél, mely tanácsülésen határozatokat hozott". 51 Ezt az eljárási rendelkezést követte a Forradalmi Kormányzótanács március 26-án megjelent VIII. rendelete, amely az addigi igazságügyi szervezet személyzetének félretételét tette lehetővé, mivel kimondta, hogy „amíg az igazságszolgáltatás végleges átalakítása meg nem történik, az igazságügyi népbiztosnak joga van 'az ítélőbírákat és ügyészeket rendelkezési állapotba helyezni, és a bíróságok, ügyészségek ideiglenes vezetésével bárkit megbízni". 52 A rendelet alapvetően a fővárosban került végrehajtásra: a népbiztosság a következő napokban rendelkezési állományba helyezte a Kúria elnökét, másodelnökét, a legfőbb államügyészt, helyetteseit, a budapesti székhelyű bíróságok és ügyészségek vezetőit. Helyükbe új személyek kerültek: a Legfőbb Államügyészségen Bubits Jenő törvényszéki bíró, a Budapesti FőálSARLÓS Béla, 1961.341. MOL K 616. 1. cs. Koronaügyészség. Általános iratok 10/15/1920. Tanácsköztársaság, 1919. március 30. 3-4.; A magyar munkásmozgalom. 1960. 214. RÁKOS Ferenc, 1953. 80. Budapesti.Közlöny, 1919. március 24. 69. NEVAI László, 1959. 174.; Kaposvári Királyi Ügyészség. 1921. E. 35/1. jelentése a tanácsköztársaság alatti működésről. MOL K 579. 561. cs. Tanácsköztársaság, 1919. március 26. 2.