Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÁLLAMÜGYÉSZSÉGE AZ 1918-19-ES FORRADALMAK IDEJÉN

ilyeneket alkalmazni fogja". Némely szerv lelkes nyilatkozatban köszöntötte az új hatalmat, mint azt a debreceni ítélőtábla és főállamügyészség tagjai is tették. A már­cius 25-én tartott ülés kimondta, hogy „teljes bizalommal üdvözli a Magyar Tanács­kormányt megalakulása alkalmából és kijelenti, hogy azt teljes erejével minden irányban támogatja, a Tanácskormány socializáló munkájában teljes buzgalommal, pártatlansággal és önzetlenséggel részt venni kíván". 47 A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 22-i „Mindenkihez!" című ki­áltványában hirdette meg programját. Ennek igazságügyet érintő része gyakorlatilag megismételte a két munkáspárt között március 11 -én, az egyesüléssel kapcsolatban létrejött megegyezést, mely szerint cél „a bürokrácia teljes megszüntetése. A pro­letariátus tömegeinek önkormányzata olyképpen, hogy a munkás- és földműves szegények küldötteinek tanácsai nemcsak törvény és szabályrendelet alkotó, de végrehajtó és bíráskodó szervek is legyenek". (Ezen gondolatok végigvonultak a Tanácsköztársaság közjogi dokumentumain: az 1919. április 12-i ideiglenes, majd a június 23-i végleges alkotmány 1. §-a, illetve 2. § (3) bekezdése szinte azonos szö­vegezést tartalmazott.) 48 E célok megvalósítása a népbiztossággá átnevezett - apparátusát, hivatalnoki gárdáját megtartó - Igazságügyi Minisztérium feladata lett. 49 Az új hatalom első igazságügyi intézkedése a bírósági tárgyalások elhalasztásá­ról szóló, március 24-én kiadott 11.159. IN. rendelet volt, amely minden büntető és polgári ügyre vonatkozott. Ez megszüntette az addigi bíróságok működését a tör­vénykezés túlnyomó részében. Nem terjedt ki ugyanakkor a polgári nemperes ügyek intézésére, illetve a büntetőeljárás tárgyaláson kívüli cselekményeire. 50 E rendelke­zéssel a korabeli jelentés szerint „a bíróságok és államügyészségek működése for­mailag nem szűnt meg, a büntető szakot illetően csupán tárgyalásokat nem tartottak, egyébként azonban az ügyészség a folyamatban volt, valamint új feljelentésekre a nyomozást megindította, megszüntető határozatokat hozott, beadott vádiratokat, közbenszóló és érdemi indítványokat tett a törvényszéknél, mely tanácsülésen hatá­rozatokat hozott". 51 Ezt az eljárási rendelkezést követte a Forradalmi Kormányzótanács március 26-án megjelent VIII. rendelete, amely az addigi igazságügyi szervezet személyze­tének félretételét tette lehetővé, mivel kimondta, hogy „amíg az igazságszolgáltatás végleges átalakítása meg nem történik, az igazságügyi népbiztosnak joga van 'az ítélőbírákat és ügyészeket rendelkezési állapotba helyezni, és a bíróságok, ügyészsé­gek ideiglenes vezetésével bárkit megbízni". 52 A rendelet alapvetően a fővárosban került végrehajtásra: a népbiztosság a következő napokban rendelkezési állományba helyezte a Kúria elnökét, másodelnökét, a legfőbb államügyészt, helyetteseit, a bu­dapesti székhelyű bíróságok és ügyészségek vezetőit. Helyükbe új személyek kerül­tek: a Legfőbb Államügyészségen Bubits Jenő törvényszéki bíró, a Budapesti Főál­SARLÓS Béla, 1961.341. MOL K 616. 1. cs. Koronaügyészség. Általános iratok 10/15/1920. Tanácsköztársaság, 1919. március 30. 3-4.; A magyar munkásmozgalom. 1960. 214. RÁKOS Ferenc, 1953. 80. Budapesti.Közlöny, 1919. március 24. 69. NEVAI László, 1959. 174.; Kaposvári Királyi Ügyészség. 1921. E. 35/1. jelentése a tanácsköztársa­ság alatti működésről. MOL K 579. 561. cs. Tanácsköztársaság, 1919. március 26. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents