Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÁLLAMÜGYÉSZSÉGE AZ 1918-19-ES FORRADALMAK IDEJÉN

tottak „a nagy nap tiszteletére". (A kormányzati figyelem arra is kiterjedt, hogy az 58.037/1918. IM. közlemény felhívott a királyképeknek és -szobroknak a hivatali helyiségekből való eltávolítására.

34

) Az államügyészség működésének megkezdése alkalmából a vezetők általában magasztos hangú felhívással fordultak alárendeltjeikhez. így Dabasi Halász Lajos budapesti fóállamügyész 1918. november 18-i köriratában arra hivatkozott, hogy „az intézmény fennállása 47 éve alatt megbecsült és tisztelt institutio volt". Felhívta a címzetteket, hogy az ország nehéz helyzetében „fokozott buzgalommal és kötelességtudással munkálkodjék a törvényesség, a közbéke és közrend megóvásán". A főügyészi vélemény szerint „a magyar ügyészi karnak az a múltban tanúsított emberszerető és bűnös embertársait is megértő magatartása könnyűvé teszi nekünk, hogy a sociális gondolkodás és emberszeretet jegyében fogant új korszakban elhelyezkedjünk".

35 Az elnevezésbeli változásokon túl más módosulások nem voltak: az igazságügyi szervek a korábbi szervezeti és eljárási jogszabályok alapján működtek. A szaksajtóban ugyanakkor napvilágot láttak olyan nézetek, melyek a formai változásokból jövendő tartalmi módosulásokra következtettek. így Mendelényi László viszautalva a Magyar Jogászegyletben 1918 márciusában elmondottakra - szerint „a koronaügyészségnek legfőbb államügyészséggé történt elnevezése annak az álláspontnak felel meg, s oly reformot sejtet, mely szerint a legfőbb államügyész lesz az egész ügyészi szervezet feje".

36 Az államforma megváltozása kihatott a kinevezési jog gyakorlására is, mivel a Néphatározat III. pontja az állami főhatalom gyakorlását a Népkormányra ruházta. Ennek megfelelően a kormány november 16-i ülésén kimondta, hogy az addigi királyi kinevezési jogot jövőben maga gyakorolja. így a továbbiakban az államügyészeket - Károlyi Mihálynak az 1919. január 11-én történt ideiglenes államfői hatáskörrel való felruházásáig - a Népkormány nevezte ki. Ezután e jogot a köztársasági elnök gyakorolta.

37 Az államügyészségekkel kapcsolatos kormányzati, felügyeleti, szervezeti és személyzeti munkát továbbra is az Igazságügyi Minisztérium látta el.

38 Az új kormány az igazságügyi szerveket illetően egy régi kívánságnak tett eleget, amikor megalkotta „Az ítélőbírák és az államügyészek illetményeiről" szóló néptörvényt, amely orvosolni kívánta az állami tisztviselők javadalmazásáról szóló 1893: IV. tc. miatti sérelmet. A Népkormány így magáévá tette az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület 1917. őszi memorandumában foglaltakat, mint az Berinkey Dénes igazságügyminiszteri programnyilatkozatából kiderült: „Megértettem, mit jelent a forradalom hazánk igazságszolgáltatására nézve. Jobb és gyorsabb bíráskodást, jobb megélhetést a bíráknak, az igazságszolgáltatás minden tényezőjének, s lehetőJogtudományi Közlöny. 1918/47. 357.; A Kassai ítélőtábla és Főállamügyészség tagjai november 20án tették le az esküt. KÁLNICZKY Géza, [é. n.] 91.; Kecskemét Lapok, 1918. november 17. 3. A helyi törvényszék tagjainak esküjéről, [gazságügyi Közlöny, 1918/12. 656. BKMÖL VII. 16. 484. doboz. Budapesti Királyi Főügyészség. 7827/1918. fü. MENDELÉNYI László, 1918. 378. SOOS László (szerk.), [2001.] Igaszságügyi Közlöny, 1918/11-1919/2. számaiban megjelent kinevezések. Az Igazságügyi Minisztérium új, a korábbitól alig különböző ügybeosztását a 31.728/1918. IME. rendelet határozta meg. Az ügyészséggel kapcsolatos feladatokat alapvetően az Elnöki, a Büntetőjogi (IV.) és a Büntetésfelügyeleti (VI.) Ügyosztály látta el. L.: Igaszságügyi Közlöny, 1918/12. 647-655.