Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - ÁDÁM ANDRÁS: AZ ELSŐ KECSKEMÉTI TEMETÉSI SEGÉD-EGYESÜLET TÖRTÉNETE (1836-1868)

Bódogh Antal és Kun János, a két kijelölt tanácsnok, a kapott feladatnak eleget téve megszerezte a Pest városi „Temetési Segédeggyesület rendszabásait". Ez az egyesület 1834-ben kapta meg működéséhöz a jóváhagyást, és alapszabályainak hitelességét erősíti, hogy azt a Helytartótanács tárgyalta, és hagyta jóvá.

31 Munkájukról 1837. február 28-án készítették eljelentésüket.

32 Közben kapcsolatban voltak az egyesülettel, sőt a Séllyey-féle eredeti alapszabályokat, vélhetően a megszerzett pesti figyelembe vételével, kissé módosították. Erre utal ugyanis a március 6-i tanácsülés határozata, miszerint: „Jóllehet óhajtotta volna e Tanács, hogy helyben létező Temetési Egyesület a N. N. M. K. Helytartó Tanács által elfogadott s Sz. K. Pest városában is divatozó Rendszabályokat fogadta volna el - 's azokat minek előtte foganatba mentek be jelentette(í) volna, - minekutána azonban a már módosított Rendszabások szerént a Tagok be is fizettek, s már több elhalt Tagok Örököseiknek járandóságok ki is adatott e Tanács ez Intézet Rendszabásait a fizetés menynyiségére nézve változtatni nem kívánja...".

33 A levéltári iratok között megtalálható a pesti egyesület alapszabálya, így az összehasonlítás ma is könnyen megejthető. A különbségekről az alapszabályok részletes tárgyalása kapcsán fogok szót ejteni. A Tanács arra nézve kért csak kiegészítést, hogy az év végén mutatkozó pénztári maradványt, ha lenne ilyen, milyen jótékony célra kívánja az egyesület felajánlani. A határozatra 1837. március 10-i levelével válaszolt. Ebben olvasható, az engedély nélkül megkezdett tevékenységre magyarázatul, a kidolgozó „...magános személyi feltétele...", valamint a korábban már idézett utalás a kolerajárványra. A maradvány összegeket a pénztárnok fizetésére, s ha még marad „...két Ispotálybeli helyből származott és segedelmet leginkább érdemlő nyomorultak segélésére fogjuk fordítani."

34 Bódogh Antal és Kun László szenátorok, jelentésükben még leírták, hogy „...Viszt János Vasárus Kereskedő Úrban is mint az Egyesület Pénz Tárnokában teljes bátorságot látunk."

35 (Érdemes a nevet megjegyezni, mert gyakorta jelenik meg a forrásokban így: Viszt-, más esetben Wiszt-féle Egyesület!) Alapszabályok és működés Ideje megismerkedni a sokat emlegetett „Rendszabással", hiszen igazán ebből láthatjuk meg, hogy miként működik az egyesület, és a célt - az elhaltak családtagjait megsegíteni - milyen úton-módon szándékozik elérni. Az 1836. szeptember 22-i, nyomtatásban megjelent alapszabályt érdemes részletesen elemezni, mert mindvégig ez volt a működés meghatározója, annak ellenére, hogy később többször is átdolgozták. Ez 10 pontot tartalmazott és szabályozta a tagfelvételt, a befizetéseket, a temetésre fizetendő segélyt, a pénztári számadás rendjét. 31 BKMOL IV. 1504/c. 1834. 3. 98. 32 Uo. 33 Uo. 34 Uo. 35 Uo.