Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SÓBER PÉTER: A BÁTMONOSTORI RÓMAI KATOLIKUS OLVASÓKÖR TÖRTÉNETE (1912-1949)

6. A kör helyiségében a kártyázás - hazárdjátékok kivételével - megengedtetik. 7. A kör helyisége nyitva áll naponként fél 10 óráig." A köri titkár, Mikolovits Lajos egy színügyi bizottságot szervezett, amelynek négy tagja volt. A bizottságnak az lett a feladata, hogy ünnepségek idején valamilyen előadást szervezzen meg, és a tagok mutassák azt be. Az 1913. december 14-i ülésen fogadták el azt is, hogy a vitához csak azok szólhassanak hozzá, akik tagjai a választmánynak. Ez a döntés mindössze 16 tagra vonatkozott, a póttagokkal együtt. Azt is meg kell jegyezni, hogy az 1910-es években választmányi üléseket gyakran tartottak, míg közgyűlést csak kétszer egy évben, ahol tulajdonképpen a választmányi üléseken már eldöntött dolgokat szavazta meg a tagság.

12 Az első világháború éveiben nem ülésezett a kör. A háború utáni első ülésre a jegyzőkönyv szerint 1921. november l-jén került sor, ahol már új elnöke volt az egyesületnek, mégpedig Schmelhegger Emil plébános személyében. Ekkor tisztújítás következett be, az alelnök Németh István lett, a titkár Pap Fülöp, a jegyző Mikolovits Lajos, a pénztáros Szlavikovics József, a könyvtáros és háznagy Tmuri Antal. Rajtuk kívül volt két ellenőr, akik a gazdasági ügyeket ellenőrizték, két számvizsgáló, plusz a választmány. Természetesen a működéshez ismét házszabályt kellett készíteni, amely alapvetően a régire épült, de néhány új pont is bekerült a működést szabályozó szövegbe. Az egyik szerint „Vasár- és ünnepnapokon az isteni szolgálat ideje alatt a körben tartózkodni nem szabad." Egy másik változtatás szintén a katolicizmus erősödését mutatja, hiszen így szól: „A kör helyiségeiben a keresztény erkölcsöt sértő beszéd vagy viselkedés szigorúan tilos." Végül kiegészül a házszabály a szankciókkal, vagyis „Aki a házszabályok bármelyike ellen vét: első ízben 1 korona, másodikban 2 korona bírsággal sújtatik, a. harmadikban pedig a körből kizáratik". Ekkor a tagsági díj 80 korona volt, az újonnan belépőknek ezen kívül még egyszeri 20 koronát kellett fizetni. A tagsági díjakat fél évre előre kellett befizetni a kasszába. Tudjuk azt is, hogy ebben az esztendőben a Nemzeti Újságot, az Új Nemzedéket és a Képes Krónikát járatta a kör.

13 Az 192 l-es év legvégén kapta meg újra az italkiméréshez az engedélyt az egyesület, ennek megfelelően 2000 korona értékben vettek felszerelési tárgyakat, poharakat, kancsókat. Megválasztották az új borbizottságot is 4 taggal, akiket figyelmeztettek, hogy csak a „legtisztább és legjobb borokat" szerezzék be.

14 Egyre többen jelentkeztek tagnak, ami mindenképpen az olvasókör népszerűségét és a faluban betöltött szerepét mutatja. 1922 év elején a Képes Krónika helyett az Új Élet

15 és az Új Lap

16 című újságokra, a Nemzeti Újság helyett pedig a Nép

17 című újságra fizettek elő. Farsangi mulatságot is rendeztek ebben az évben, amelyen 12 BKMÖL X. 61. Kgy. jk. 1913. december 14. 13 Uo. 1921. november 1. Mindhárom újságot a Központi Sajtóvállalat katolikus kiadó jelentette meg 1919 őszén. Lásd: BALOGH Margit-GERGELY Jenő, 1993. 174. 14 Uo. 1921. december 22. 15 Ez egy bajai napilap volt, amely 1923. októberéig működött, utódja a Bajai Újság, amely 1923 októberétől 1935-ig naponta jelent meg, 1935-től Bácskai Újság néven adták ki egészen 1942-ig. Lásd: Bács-Kiskun Megyei Sajtóbibliográfia. 484. és 87-88. 16 Politikai napilap volt, amelyet a Katholikus Egyesületek Országos Szövetsége adott ki. 1902 és 1944 között jelent meg. BALOGH Margit-GERGELY Jenő, 1993. 132. 17 1910-től került kiadásra, mint az Országos Keresztény-Szocialista Párt lapja. BALOGH MargitGERGELY Jenő, 1993.147.