Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SÓBER PÉTER: A BÁTMONOSTORI RÓMAI KATOLIKUS OLVASÓKÖR TÖRTÉNETE (1912-1949)

a „Gyimesi vadvirág" című népdalt adták elő. A létszámnövekedés azzal járt, hogy két új padot is kellett készíttetni, mivel a megnövekedett tagságnak nem volt elég helye.

18 1922-ben 212 tagja volt a Körnek, amely minden eddigit meghaladott, régi tag 78, új tag pedig 134 volt. Tagsági díjakból 4380 korona folyt be a kasszába. Az olvasókör elnöke felvetette, hogy a nemrég megalakult Bátmonostori Hitelszövetkezet részvényeiből 1 darabot vásároljanak meg. A javaslatot a tagság elfogadta.

19 Mivel az olvasókör tagságának többsége a mezőgazdaságból élt, ezért kérték a kör vezetőségét, hogy egy gazdasági szaklapra is fizessenek elő.

20 A Horthy-korszak elején csatlakozott az olvasókör a Katolikus Népszövetséghez is, amelynek lapjára, a Népújságra elő is fizettek.

21 Az 1922-es év végére a tagság száma 246-ra nőtt, az egyesület vagyona pedig 7460 korona volt. A tagok egy könyvtár beszerzését, illetve létrehozását kérték az elnöktől. A tagsági díj jelentős emelkedésének lehetünk szemtanúi az 1923-as évben, ekkor ugyanis 300 korona lett a tagdíj, új tagoknak ehhez még 50 korona egyszeri hozzájárulást kellett fizetni. Problémák persze szép számmal akadtak a kör életében. Ilyen volt, hogy a házszabállyal ellentétben többen hazárdjátékot folytattak a kártyázás során és a tekepályán is. Ez annyit jelent, hogy pénzre játszottak, valószínűleg nem különösebben nagy tétekkel, de egy katolikus egyesület szellemiségével ez nem férhetett össze. A bűnösöket pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. Az 1920-as évek elején vetődött fel az ötlet, hogy az olvasókör saját zászlót készítessen, amivel „...egyházi, hazafias, esetleg temetések alkalmával" jeleníti meg Bátmonostor népe előtt az olvasókört. A felvetést „lelkendezve" fogadta el a tagság. Szintén ezen a közgyűlésen határoztak arról, hogy a drága Vasárnap című újság helyett az olcsóbb, és ,jobb irányzatú" Népújságra fizessenek elő.

22 1923 őszén már 300 tagja volt a körnek, de a választmányi ülésen felmerült az a probléma, hogy az általános drágaság miatt egyre többen fognak távozni. Az egyesület legnagyobb gondja egyrészt az általános szegénység és pénztelenség volt, másrészt az, hogy sokan a bor és a sör hatására otromba módon viselkedtek. Egyre inkább kocsmázáshoz hasonlított a köri tevékenység, amely leginkább kötekedésben, veszekedésben nyilvánult meg, de olyan eset is felmerült, hogy meg kellett büntetni egy tagot azért, mert kapatos állapotban az ajtó elé vizelt.

2 1924-ben költözésre került sor, amely az elnök előterjesztésére történt. Az indok az volt, hogy az új helyiségek sokkal jobban megfelelnek majd a kör céljaira, ráadásul a bort a házigazda a saját terméséből adja, így arra nem kell az egyesületnek költenie, s a kiszolgálásért sem kér semmilyen fizetséget. A fűtésről a körnek kellett gondoskodnia, a világításról viszont a házigazda, Kovács János intézkedett. Kimondták, hogy a köri helyiségekbe csak a kör tagjai léphetnek be.

24 Valamiért ez a hely sem volt megfelelő az egyesület számára, mert egy évvel később ismét lakás18 BKMÖL X. 61. Kgy. jk. 1922. január 27. 19 Uo. 1922. május 21. Közgyűlés. A Bátmonostori Hitelszövetkezetről semmilyen más forrás nem áll rendelkezésünkre. 20 Uo. 1922. november 26. Közgyűlés. 21 A Katolikus Népszövetség 1907-ben alakult hitbuzgalmi és közéleti egyesület volt. Célja az állami és közéletben a katolikus eszmeiség minél erőteljesebb megjelenítése volt a liberális és szocialista eszmékkel szemben. Magyar Katolikus Lexikon, 2001. 380-381. 22 BKMÖL X. 61. Kgy. jk. 1923. június 24. 23 Uo. 1923. október 21. 24 Uo. 1924. április 27.