Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SOÓS LÁSZLÓ: A KECSKEMÉTI ÁLLAMI „MIKLÓS" SZŐLÖTELEP FELADATKÖRE A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM ELSŐ ÉVEIBEN

Közben újabb kérelmek érkeztek a minisztériumba, amelyekben magántermelők és gazdasági egyesületek az általuk kiválónak tartott szőlőfajták megmentését sürgették. A kérelmek felterjesztését vállaló borászati vándortanítók közül pl. Palumby Gábor arra kérte a borászati kormánybiztost, hogy a Furmint és Lisztes fehér szőlőfajtákat Tokaj-Hegyaljáról vásárolják meg, mert a vész ezeket teljesen ki fogja pusztítani.

39 A kérelem alapján Miklós Gyula borászati kormánybiztos Koritsánszky Jánost utasította arra, hogy a két szőlőfajta vesszőiből vásároljanak és azokat a kecskeméti telepen helyezzék el.

40 A Kecskeméten szaporítandó hegyvidéki termesztésre alkalmas európai szőlőfajták névsorát 1883-ban a telep felügyelő bizottsága a borászati kormánybiztosság munkatársaival az alábbiak szerint rögzítették: „Fajfenntartás céljából szaporításra ajánlott fajok: - Fehér fajok: Furmint, Szlankamenka, Sárfehér, Erdei, Bakar, Veresdinka, Kövidinka piros és fehér, Gohér, Juhfark, Hárslevelű, Bihari boros, Zölddinka, Bálint fehér, Hosszúnyelü, Járdovány, Kövér szőlő, Szemendria, Ezüst fehér, Leányka szőlő, Balafánt, Fehér kadarka, Beregi rózsás, Lisztes fehér, Mézes, Musztafer - Kék fajok: Budai nemes kadarka, Ludtalpú kadarka, Török kadarka, Kéknyelű, Ködös kék, Sárfekete, Kék gohér, Purcsin, Klein schwarz. Honosított fajok: - Fehér fajták: Olasz rizling. Sylváni zöld, Fehér burgundi, Sauvignon. Semillon, Chasselas blanc, Muscatlünel, Rajnai rizling, Sylvani piros, Zirfandli, Tramini, Veltelini zöld és piros. - Kék fajok: Portugisi (Oportó) Cabernet, Müllerrebe, Szentlőrinc, Gamay (Nagyburgundi), Kleoner, Aramon, Merlot, Pineau noir, Teinturier Melon"

41 Az egyes borvidékek jellegét meghatározó szőlőfajták hosszú távú megmentésére két lehetőség kínálkozott. Nevezetesen: ezeket az alanyokat vagy immunis homoktalajú parcellákba ültetik, vagy a filoxérának ellenálló amerikai fajták oltóveszszejeként használják. A hegyvidéki borvidékek részére természetesen csak az utóbbi eljárás biztosíthatta az újratelepítésekhez szükséges gyökeres szőlővesszőket. Ezért a kecskemétire, mint a legnagyobb kísérleti telepre hárult az a feladat, hogy az Amerikából hozatott fajták szaporításával, illetve oltásával a telepítéshez szükséges veszszők jelentős részét biztosítsa. A fenti cél érdekében a minisztérium 1885 tavaszán közel 2,5 millió sima szőlővesszőt hozatott Amerikából, amelyek nagyobbik része közel kétmillió darab - a kecskeméti telepen került elültetésre.

42 Az amerikai szőlők 39 MOL K 168 1885-5-41522 Palumby Gábor szőlészeti és borászati vándortanító felterjesztése a FIK részére a Tokaj-Hegyalján termesztésben lévő két szőlőfajta továbbtermesztésére. Mád, 1885. július 23. 40 Uo. Aktajegyzet 1885. július 29. 41 Közgazdasági Értesítő. 1885. szeptember 10. 37. sz. Miklós Gyula borászati kormánybiztos jelentése 1882-1884. évi működéséről. 42 MOL K 168 1885-5-4627 Az Országos Philloxera Kísérleti Állomás számadása az amerikai szőlővesszőkről. 1885. október 12.