Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SOÓS LÁSZLÓ: A KECSKEMÉTI ÁLLAMI „MIKLÓS" SZŐLÖTELEP FELADATKÖRE A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM ELSŐ ÉVEIBEN

tervezett, szinte nagyüzemi oltásához a minisztérium hazai termelőktől 1885 tavaszán 762 ezer, 1886 tavaszán pedig további 1,2 millió darab, több mint 200 fajtához tartozó sima szőlővesszőt vásárolt.

43 A szőlők oltásának folyamatossága érdekében a minisztérium meghívta hazánkba S. Corny francia feltalálót, aki az általa készített oltógépről 1885. április 8. és május 19. között előadásokat, illetve Kecskeméten - a már korábban beszerzett gépének egy példányán - gyakorlati bemutatókat tartott.

44 Koritsánszky János elismerte ugyan a gép használhatóságát, de tekintettel arra, hogy ezt a munkát 15-16 éves fiúkkal gazdaságosabban el tudta végeztetni, további oltógép beszerzését nem javasolta. Az amerikai szőlővesszők előállítása és oltása, valamint az ehhez szükséges fajtaválaszték biztosítása mellett a kecskeméti telep másik nagy feladatkörét a homoki szőlőtermesztés meghonosítása képezte. Az 1882. dec. 17-én a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által összehívott „Phylloxera enquête" résztvevői homoki telepítésre 19 szőlőfajtát javasoltak. Később a kecskeméti kísérleti telep felügyelő bizottsága - a minisztériummal egyetértésben - a fenti határozatot megváltoztatta és Kecskeméten, a homoktalajú ültetvények kiszolgálására a telep területének mintegy 30%-án az alábbi fajták szaporítását rendelte el: Szlankamenka, Olasz rizling, Rakszőlő, Kövidinka fehér és piros, Ezerjó, Budai nemes kadarka, Ludtalpú kadarka, Török kadarka, Ködöskék.

45 A fenti célra 1884 tavaszán 20 kat. holdnyi területen (62 180 tőkével) ún. európai anyaszőlő ültetvényt hoztak létre, amelynek területét a következő évben további 30 kat. holddal növeltek meg. A vásárolt sima vesszőket először ideiglenesen elvermelték, majd a szállítások befejeztével 0,6 kat. hold nagyságú, négyzet alakú táblákba ültették. Az ekemüvelésre tekintettel a sor- és tőketávolságot 130 cm-ben határozták meg. A kecskeméti telep szakmai munkájának irányítói fontosnak tartották, hogy az új ültetvények egy-egy parcellájába a termelők csak homogén fajtaállományú szőlőtőkéket ültessenek. Ez a cél csak akkor valósulhatott meg, ha a telep vezetői már eleve szavatolni tudták, hogy az általuk termesztett vesszők közé fajtaidegen alanyok nem kerülhettek be. Tekintettel arra, hogy a termelőktől vásárolt vesszők fajtatisztasága a szigorú követelményeknek nem felelt meg, ezért már 1883-ban miniszteri utasítás született arra, hogy a továbbszaporítandó alanyok felülvizsgálatát minden év őszén - amikor a levelekről a tőke fajtáját jól fel lehet ismerni - egy bizottság végezze el. A bizottság tagjai lettek a telep dolgozóin kívül Molnár István, a budai vincellérképezde igazgatója, valamint Csilléry Benő és Csókás József felügyel őbizottsági tagok. A bizottság az 1883. és 1884. évben a közel kétmillió beiskolázott gyökeres szőlővessző átvizsgálása során 31 996 db nem az előírt fajtának megfelelő vesszőt talált.

46 Közgazdasági Értesítő. 1887. szeptember 8. 36. sz. Koritsánszky Jánosnak, a kecskeméti m. kir. állami „Miklós" szőlőtelep vezetőjének jelentése a telep 1886. évi működéséről. MOL K 168 1885-5-14981 Korinszky Viktor borászati szaktanárjelentése S. Comy magyarországi körútjáról. Budapest, 1885. június 10. Közgazdasági Értesítő. 1885. szeptember 10. 37. sz. Miklós Gyula borászati kormánybiztos jelentése 1882-1884. évi működéséről.