Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SOÓS LÁSZLÓ: A KECSKEMÉTI ÁLLAMI „MIKLÓS" SZŐLÖTELEP FELADATKÖRE A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM ELSŐ ÉVEIBEN

szítését a helybéli viszonyokat jól ismerő Beretvás Sándor városi főmérnökre bízták, aki az e tárgyban tett előterjesztését már 1883. július 17-én átadta a felügyelő bizottság részére.

22 Kecskemét város főmérnökének tervei szerint az egyik lakóházban - egy hivatalos helyiséggel kiegészítve - kapna elhelyezést a telepvezető, és külön épületben a vincellér, valamint a kocsis lakása. Ezen kívül még egy istálló és árnyékszék megépítésére vonatkozott a terv, amelynek költségelőirányzata 6772 forintot tett ki.

23 A minisztérium - az 1883. évi kiadásokra tekintettel - első menetben csak a telepvezetői főépület, valamint egy szín és illemhely felépítését engedélyezte.

24 A módosított tervben szereplő épületek kivitelezésére meghirdetett pályázat elbírálására külön bizottságot alakítottak. A beérkezett ajánlatokat Koritsánszky János vezetésével id. Szeless Kálmán és Beretvás Sándor főmérnökök 1883. december 14én bírálták el. A pályázat nyertese Virág Juhász József és Sima Ignác kecskeméti társvállalkozók lettek, akik a meghirdetett árból 21,5% kedvezményt biztosítottak.

25 A pályázat őszi kiírása némi pénzügyi hátránnyal járt, mert a téli idő beálltával az építkezéshez szükséges vályogtéglákat már nem lehetett elkészíteni, ezért az 1884. évi márciusi kezdés érdekében a felügyelő bizottság tagjai a 443 forint többletköltséget eredményező tégla beszerzése mellett döntöttek. Ezzel az építkezés tervezett költsége 3866 forintra emelkedett."

6 Az 1884. március 25-én Kecskemétre látogató Miklós Gyula elégedetten állapította meg: „az építkezéshez szükséges összes anyag - jó minőségben - már a telepen van. Az alapkőletétel időpontja 1884. március 26. Az épületek május 1-jére lakható állapotban fognak átadatni."

27 Az eredeti tervekhez és szükséglethez képest is lényegesen kisebb építkezés május végére fejeződött be és használatba vételére 1884. június 4-én, ünnepélyes felavatására pedig szeptember 17-én került sor. A nevezetes napra Miklós Gyula társaságában gróf Széchényi Pál földművelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszter is Kecskemétre utazott. Miklós Gyulának az új létesítmény létrehozásában szerzett érdemeit a miniszter azzal ismerte el, hogy az állami szőlőtelep hivatalosan a „Miklós" nevet vette fel. Az elkészült egyetlen épület nem szolgálhatott a telepvezető lakhelyéül, hiszen arra a mindennapi gazdasági tevékenység lebonyolításához volt szükség, ennélfogva Koritsánszky János részére Kecskeméten béreltek lakást. Miklós Gyula nem tartotta elfogadhatónak, hogy az igazgató csak napközben tartózkodjon a telepen, ezért egy, az igazgatói és segédtanári lakást magába foglaló ház felépítését szorgalmazta. A fenti célra szolgáló tervrajzot és a költségvetést Kecskemét város mérnöki hivatalával készíttette el, és a tervező Ágoston József ezt 1886. január 16-án a kormánybiztos részére felterjesztette. A 19 584 forint összköltségű beruházás tervezetét 1886 MOL K 168 1884-5-5981 Lestár Péter főpolgármester - mint a bizottság elnöke - felterjesztése a FIK részére a szőlőtelepen emelendő épületek tárgyában. Kecskemét, 1883. július 27. Uo. Uo. Aktajegyzet. MOL K 168 1884-5-5981 Koritsánszky János jelentése a FIK részére. Kecskemét, 1883. december 21. Uo. Az állami szőlőtelep felügyelő bizottságának jelentése az 1883. október 4-én tartott üléséről. MOL K 168 1884-5-13400 Miklós Gyula borászati kormánybiztos jelentése a kecskeméti állami szőlőtelepen tett látogatásáról. Budapest, 1884. március 30.