Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SOÓS LÁSZLÓ: A KECSKEMÉTI ÁLLAMI „MIKLÓS" SZŐLÖTELEP FELADATKÖRE A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM ELSŐ ÉVEIBEN

geológus vizsgálta meg. A három szakember jelentése szerint „A kecskeméti állami szölőtelepnek szánt terület talaja úgy jelentékeny qurz-homok tartalmánál, valamint csekély fokú víztartó képességénél fogva teljes mértékben bírja mindazokat a tulajdonságokat, melyek eddigi tapasztalataink szerint a szólót a phylloxera támadásai ellen biztosítják. Az egész 200 holdnyi területen csak két olyan pont van, ahol a kívánt kellékek elegendő mértékben fel nem találhatók, és ahol ennélfogva a szőlőültetés a phylloxera mentesség szempontjából nem volt javasolható. Az egyik az az északkeleti részen fekvő 10-12 holdnyi homokos terület, a másik a jelentékenyebb mésztartalommal bíró rész, amely a terület alsó részét átmetsző közlekedési út mentén fekszik."

19 A fenti, a földmüvelésügyi miniszter által is támogatott célok megvalósítása érdekében Miklós Gyula 1883. március 21-én Kecskemétre utazott. A város vezetői - az állami kísérleti szőlötelep létrehozása érdekében - vállalták:

20 1. a Kecskemét határában fekvő 200 kat. hold nagyobbrészt homokos talajú terület használati jogát a Földmüvelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium részére átadják. Amennyiben egy későbbi időpontban a minisztérium úgy dönt, hogy a földterület további használatát már nem igényli, akkor az a rajta lévő épületekkel együtt visszakerül a város tulajdonába. 2. A város az épületekhez igényelt tégla fele részét díjmentesen, a másik felét önköltséges áron bocsátja a minisztérium rendelkezésére. 3. A telepen termett és eladásra szánt szőlővesszők 6%-át a városi polgárok ingyen kaphatják meg, de csak saját szükségletükre fordíthatják. A szétosztásról a polgármesteri hivatal köteles gondoskodni. 4. Amennyiben a szőlőtelep mellett vincellérképezdét hoznának létre, akkor az iskola növendékei között az első évben 10., később pedig a tanulók egyharmada kecskeméti születésű legyen. 5. A szőlőtelep kezelése lehetőleg a gyümölcstermelésre és nemesítésre is kiterjesztessék. Az új állami szőlőtelep vezetésével a borászati kormánybiztos Koritsánszky János borászati vándortanítót bízta meg, aki mellé segédnek először Makay Sándort, majd ifj. Gábor József vándortanítót rendelték. A szőlőtelep tevékenységének ellenőrzésére héttagú felügyelőbizottságot neveztek ki. A bizottság elnöki tisztének ellátására a miniszter Kecskemét város polgármesterét, Lestár Pétert kérte fel. A testület tagjai lettek: Muraközi János, Csilléry Benő, Szeless Kálmán, Parragh Gedeon, Csókás József és Máthé Sándor városi tisztségviselők, illetve gazdálkodók.

21 A telep vezetése - Miklós Gyula borászati kormánybiztos irányításával - arra törekedett, hogy a terület „munkába állítása" minél rövidebb időn belül megtörténjék. A rövid határidő betarthatósága miatt a felépítményekre vonatkozó tervek elké Dr. HORVÁTH Géza: Jelentés az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás 1883-dik évi működéséről. In: Közgazdasági Értesítő. 1884. október 23., 43. szám. MOL K 168 1883-5-3411 Aktajegyzet. 1883. március. MOL K 168 1883-5-3441 Minisztériumi levéltervezet Kecskemét város közönségének. Budapest, 1883. április 30.