Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)
TANULMÁNYOK - SOÓS LÁSZLÓ: A KECSKEMÉTI ÁLLAMI „MIKLÓS" SZŐLÖTELEP FELADATKÖRE A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM ELSŐ ÉVEIBEN
A beérkezett listák adatait Miklós Gyula borászati kormánybiztos vezetésével egy öttagú bizottság vitatta meg, és a megbeszélés eredményeként borvidékenként összeállították azon szőlőfajták névsorát, amelyeket termesztésre javasoltak. 16 A fenti szakbizottság az egyes borvidékek részére javasolt szőlők jegyzékét főleg a már jól ismert hazai fajtákból állította össze. Külföldi alanyok beszerzését akkor javasolta, ha például a vörösbor esetében a kellő szín eléréséhez, erre feltétlenül szükség volt. 1 A filoxéra terjedésével a védekezésre fordított állami kiadások összege évről évre emelkedett. A szőlőbirtokosok többsége ennek ellenére mereven elzárkózott attól, hogy a terméskiesés okozta veszteségek mellett - az újratelepítések okozta gondokról nem is beszélve - még a védekezésre is költsön. A termelök anyagi teherbírásának növelése érdekében még 1879-ben született az a kormányzati program, amely szerint a szőlőművelés és a borkezelés magasabb szakmai szintre emelésével, továbbá a borkereskedelem megszervezésével kell az ültetvények megmentéséhez és az újratelepítéshez szükséges anyagi erőforrásokat előteremteni. A fenti cél megvár lósítására br. Kemény Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter még ez év őszén - borászati kormánybiztosi kinevezéssel - a kiváló szőlészként ismert Miklós Gyulát kérte fel. Miklós Gyula kormánybiztosként a korszerű szőlőművelési és pincekezelési szakismeretek elfogadtatásával a magyar borok világpiaci versenyképességét kívánta növelni. A szakismeretek minél szélesebb körben történő megismertetésére nem csupán az egymás után alapított vincellérképezdéket használták fel, hanem a borvidékeken szakmai bemutatókat és előadásokat tartó borászati vándortanárok kinevezésével a termelők helyszíni továbbképzését is lehetővé tették. A tervezett alföldi szőlőtelepítések kiváló alkalmat szolgáltattak a kormánybiztos számára arra, hogy a termelőkkel új ültetvényeiket központi utasítás alapján alakíttassa ki. Ezen cél érdekében döntöttek arról, hogy a kecskeméti telep leendő vásárlói 50%-os kedvezményt kaphatnak 18 , amennyiben vállalják, hogy: - az éghajlati és talajviszonyoknak megfelelő fajtákat választanak; - a talajt előírás szerint készítik elő; - a fajtákat egymástól elválasztva, külön táblákba ültetik, - a meghatározott sor- és tőketávolságot betartják; - az ekével történő művelés feltételeit, valamint a vízelvezetést biztosítják. A korabeli szóval okszerű szőlőtelepítést és -művelést vállalók számára a modern borkészítés megtanulásának lehetőségét is biztosítani kívánták. Ezért terv született arra, hogy a kecskeméti telepen egy olyan pincét is berendeznek, amelyben az alföldi termelők a helyes borkezelést megismerhetik. Az állami kísérleti szőlőtelep helyének végleges kijelölését talajtani vizsgálat előzte meg. A Kecskemét város elöljárói által a fenti célra kijelölt 200 kat. holdnyi terület talajának összetételét Liebermann Leó, a Budapesti Állami Vegykísérleti Állomás vezetője, Krécsy Béla, kecskeméti reáliskolai tanár és Schafarzik Ferenc 16 MOL K 168 1883-5-6. A bizottság tagjai voltak: Ottlick István a FIK. Borászati Osztályának képviselője, Molnár István, az óbudai vincellérképezde igazgatója, dr. Horváth Géza, az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás főnöke és Szávay M. Ferenc felkért szakértő. 17 Uo. 1884-5-6 Magyarázó útmutatás az ország egyes borvidékei számára ajánlható szőlőfajok jegyzékéhez. Budapest, 1884. április 24. 18 Uo. 1883-5-207 Az Állandó Országos Phylloxéra Bizottság ülésének jegyzőkönyve. Budapest, 1883. december 17.
