Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SOÓS LÁSZLÓ: A KECSKEMÉTI ÁLLAMI „MIKLÓS" SZŐLÖTELEP FELADATKÖRE A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM ELSŐ ÉVEIBEN

zett.

10 A Kecskemét környéki futóhomok hasznosításának igénye mind a város vezetői, mind a gazdálkodók körében már az 1860-as évek végén megfogalmazódott. Horváth Döme, az alakuló Kecskemét Vidéki Gazdasági Egylet ideiglenesen választott elnöke 1870-ben az alapszabály felterjesztését indokolva az alábbi célkitűzést fogalmazta meg.

11 „Az ország Duna és Tisza közi homokos vidékének eddig meglehetős alantas fokon álló gazdászati viszonyai tekintetéből igen hasznosnak tartanám, ha e vidék gazdászati mozgalmai élére egy életrevaló és tevékeny gazdasági egylet állana...". A 283 taggal még az évben létrejött egyesület már 1881 nyarán azzal a kéréssel fordult a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez, hogy az általuk felkínált 15-20 kat. holdnyi homoktalajú területen egy állami kísérleti szőlötelepet hozzanak létre.

12 A kérelem még korainak bizonyult, mivel a minisztérium ebben az évben adott utasítást arra, hogy az Országos Phylloxera Kísérleti Állomás felügyelete alá tartozó istvántelki telepen a homokos talaj mentesítő hatását hazai körülmények között kísérletekkel is igazolják. A Gazdasági Egyesület törekvéseit Miklós Gyula is támogatta, mert - saját bevallása szerint - „figyelme már az 1880-ik évben Kecskemét szabad királyi város felé irányult, mely úgy homokos talajánál és az ország központján való fekvésénél, valamint lakosainak a szőlő- és gyümölcstermesztés iránti különös hajlamainál fogva az említett céloknak leginkább megfelelőnek mutatkozott." 13 Egy kísérleti szőlőtelep létrehozása érdekében a város vezetése is hajlandó volt anyagi áldozatot hozni, ezért már 1882 őszén arról biztosították a borászati kormánybiztost, hogy a Kecskemét határában, a Szarkás dűlőben található 200 kat. hold nagyságú homoktalajú legelő használati jogát készek a minisztérium részére átadni. A borászati kormánybiztos és a város vezetőinek előzetes megegyezésére utal: amikor a miniszter az istvántelki homokos talaj mentesítő hatásának értékelésére 1883. január 14-ére szakértői tanácskozást hívott össze, a Miklós Gyula vezette bizottság a kecskeméti állami szőlőtelep létrehozására az alábbi konkrét javaslatot tette:

14 „A homoki szőlők ügyének fejlesztése céljából Kecskemét városával egy kísérleti telep, esetleg vincellér iskola felállítása iránt a tárgyalások megindítandók. Ezen kísérleti telep feladata lesz: a) főleg az európai, illetőleg hazai homok-termesztésre alkalmas szőlőfajok szaporítása és azoknak nagyban leendő módjának megállapítása; b) a homoki szőlők termesztéséből nyert bor tulajdonságainak tüzetes tanulmányozásával kapcsolatban a borkezelés módjának megállapítása, tanítása és a pincekezelés helyes irányba való fejlesztése; 10 KELETI Károly: Magyarország Szőlészeti Statisztikája 1860-1873. Budapest. 1875. {A szőlőterület 1899-re 3209 hektárra nőtt.) " MOL K 168-1870-2-2554 A Kecskemét Vidéki Gazdasági Egylet alapszabályának felterjesztése a FIK részére. 1870. szept. 24. 12 Bővebben lásd: PINTÉR János: A kecskeméti „Miklós" szőlőtelep létrejötte és első évtizede. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977. Budapest. 1978. 191-211. 13 Miklós Gyula kir. tanácsos, országos borászati kormánybiztos jelentése 1882-1884. évi hivatalos működéséről. In: Közgazdasági Értesítő. 1885. szeptember 10. 37. sz. 14 MOL K 168 1883-5-207 Javaslat a phylloxéra ügyben foganatba veendő intézkedésekről. 1882. január 6. A bizottság tagjai voltak: dr. Horváth Géza, az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás főnöke, Molnár István, a budai vincellérképezde igazgatója és Kontsánszky János, a dunántúli kerület vándortanára.