Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABÓ ATTILA: AZ ÚRBÉRISÉG LEZÁRULÁSA A KALOCSAI FŐKÁPTALAN BIRTOKÁN

Művelési ágak az uradalmi földeken az egyességek megkötése után (1856/57) Település Szántó Rét Legelő Erdő Terméketlen Összesen Császártöltés 452 155 1 870 2 487 Kecel 34 966 5 996 6 996 Szentbenedek 387 387 Úszód 910 910 Az úrbéri kötöttségektől való megszabadulás magával hozta gazdálkodási rendszer fejlesztésének igényét. A mezei gazdászat „az úrbéri viszonyok megszüntetése óta szembetűnő haladásnak indult...fáradságuk gyümölcsének nagy részét a megszüntetett dézsma" nem emésztette fel.

20 A vidék művelési rendszereinek megváltozására akkor kerülhetett sor, amikor az úrbéri perek után megtörténtek a tagosítások és a legelőfelosztások. Ezeknek sorába tartoztak a volt jobbágyok és zsellérek földjeinek elkülönözése is. Dusnokon 1864-ben, az úrbéri per lezárulta után egy évvel szakították ki a legelőből a zsellérilletöséget. 1 Kecelen a tagosítás 1857-ben ment végbe, de ez a kérdés már az egyességek megkötése előtt felmerült: 1856. október 12-én felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint „a kor igényei által ösztönöztetve, czélszerűbb gazdálkodás előmozdítása tekintetéből" a község lakossága elhatározta a „tagosítás eszközlését".

22 A község legelöterületének egy részét feltörték, ami nagyban segítette a tanyás gazdálkodás kiteljesedését.

23 A tagosítások következményeként a szántó területe és aránya megnövekedett, a legelőterületek rovására. Kecelen az úrbériség megszűnte után a határnak már több mint a 60 százaléka tartozott a szántókhoz, Dusnokon és Lakon 34 %, Úszódon 31 % volt a szántó részesedése. Ez a folyamat egyúttal azzal is járt, hogy gyengébb adottságú földek is a szántók közé kerültek. Kecelen azért tértek át a kétnyomásos gazdálkodásról a háromnyomásosra, mert a gyenge talajon növelt szántókat pihentetni, trágyázni kellett.

24 A termeivények közül a legfontosabb a búza, a kétszeres, a rozs, az árpa, a zab, a „kolompér" és (Kecel kivételével) kukorica volt.

25 A kukoricaföldeket Császártöltésen - minden ház után - két külön dűlőben osztották ki.

2 Dusnokon szintén külön, a Garábon, Plándistyén, Kálvárián, Körtvélyesháton mérték ki a „kukoriczás"-t.

27 Számottevő volt a főzelékfélék, hüvelyesek termesztése, hagymát Lakon, Szentbenedeken, Úszódon, paprikát Dusnokon termeltek. A legelőterületek csökkenésének a következménye volt ugyanakkor a jószágtartás beszűkülése is. A szentbenedekiek már 1860-ban panaszképpen nyilatkozták, hogy „Azelőtt ki-ki tartott annyi jószágot, mennyit tartani módjában volt, a tágas közlegelőn 20 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 329. 21 PML NkO IV. 165/b. Dusnok, 1864. 22 Uo. Kecel, 1856-1857. 23 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 171.- GALGÓCZY Károly, 1877. 282. 24 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 171. 25 Uo. 26 PESTY Frigyes 1984. 75. 27 Uo. 128.