Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABÓ ATTILA: AZ ÚRBÉRISÉG LEZÁRULÁSA A KALOCSAI FŐKÁPTALAN BIRTOKÁN

szó nélkül tetszése szerint legeltethetett." Császártöltésen (a szántó 23 százalékos arányával) viszont még 1877-ben sem történt meg a tagosítás „és nem is vágyik erre a lakosság".

29 Ennek fő oka az volt, hogy a „fő súlyt a virágzó baromtenyésztés"-re helyezték. A saját tulajdonlású földdel rendelkező lakosok ebben az időben Császártöltésen és Kecelen a szőlőművelést nagy kedvvel űzik, „s igen jó sikerrel, folytonosan új szőlők ültettetnek be a különben sivár homokos térségeken", igen jó asztali borokat állítva elő, melynek felesleg részét messze elhordták.

30 Ennek némileg ellentmond az az 1864-es keceli megjegyezés, miszerint „a termett bor nem igen tartós, mivel nem czélszerű pinczékben, hanem csak kamrákban tartják, miért is hamar romlásnak indul".

31 Gyümölcsfákat általában a szőlők között „tenyésztettek"

32

, de Szentbenedeken egy ház sem volt meg gyümölcsfa - kivált dió, mogyoró, alma, „körtvély", szilva, eper - nélkül.

j3 A kereskedelem és a közlekedés fejlődésével a 19. század közepén a közeli kalocsai, bajai piacok mellett már rendszeresen jártak a helyiek zöldség- és gyümölcsportékáikkal messzi vidékekre is. Szentbenedek lakói vöröshagymával és fokhagymával „csaknem minden héten meglátogatták Pest piarcait."

34 A lakiak az egész országot bebarangolták „nem ritkán a birodalmi fővárost, Bécset, Horvátországot, Szlavóniát, a Duna, Tisza, Dráva és Száva partjait megkeresték".

35 MELLÉKLET Uszod úrbéri szerződése (1856. október 30.)

36 „Egyesség, mely egy részről a Kalocsai Főkáptalan mint volt földesúr, más részről Úszód helység községe, mint volt jobbágyok között az úrbéri viszonyok, és jobbágyi kapocsnak az 1853. évi március 2-án kelt cs[ászári] nyílt parancsok értelmében végkiegyenlítésének tekintetéből alább írt napon és helyen köttetett. Tekintve miképp a Kalocsai Főkáptalan, mint volt földesúr, volt jobbágyai eránt minden időben atyai indulattal és gondossággal viseltetvén, ezeknek további tanújeléül őt illető törvényes követeléseitől elállva, Úszód községnek A. alatti teljhatalmazottjaival egyetértőleg következő egyességi pontokban állapodott meg. 1. Úszód helység községe a telki állományok törvényszabta mennyiségén felül lévő szántó, s kaszáló földeket - alapul szolgálván a cs[ászári] kir[áiyi] kataszteri mérnöki munkákat - törvényes értelemben megváltani magát kötelezi. 28 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 287. 29 GALGÓCZY Károly, 1877. 282. 30 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 99. 31 PESTY Frigyes 1984.200. 32 Uo. 75. 33 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 286. 34 Uo. 280. 35 Uo. 213. 36 PML NkO IV. 165/b. Uszod.