Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA: BETYÁROK KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN AZ 1848/49. ÉVI SZABADSÁGHARC UTÁN

a kocsit. A két ember kérésére, hogy magukat a vérből kimossák megálltak Jáborka sógorának tanyáján. A sógor a maga kocsiján Jáborkát Izsákra vitte (ő később belehalt a kapott lövés okozta sebbe). Boczkót lefektették, másnap a kocsival Kecskemétrejöttek. Csak később derült ki, hogy a betyárok sok pénzt raboltak. A rablókat a kocsis így írta le: „Mindnyájan egyenes szélű kalapba, ujjas posztó mándliba, gatyába és csizmába voltak, és elferdített hangon beszéltek."

48 Az izsáki postakocsi kirablása nem egyedi eset volt. Az 1860-as években gyakorivá váltak a postakocsi-rablások: 1864 áprilisában a kalocsait, 1865. szeptember 19-én ismét a Kecskemét-Kalocsa között járót, 1868-ban ismét az izsákit, és az ágasegyházi pusztán közlekedő pénzes postajáratot rabolták ki és követtek el újabb gyilkosságokat.

49 Ezután a postakincstár az Alföld több vonalán megszüntette a pénzküldést, s ahol csak lehetett, bár kerülő úton, a vasutat használta. (A vasút is csak ideig-óráig jelentett biztonságot a rablóktól.)

50 1864- ben Kecskemét város hatósága ismét kérte a rögtönbíráskodási jog további fenntartását, többek között az olyan esetek miatt is, mint 1864-ben Német György juhász és bojtárja meggyilkolása és 1865-ben Bodri Péter kecskeméti juhász és 14 éves fia, ifj. Bodri Péter meggyilkolása végett. Bodriék több mint 300 birkát legeltettek. Ezek eltűntek a szamárral és kutyákkal együtt. 1866-ban találták meg hulláikat a szarkási buckák között. (Az apának kötél volt a nyakán, fiának koponyacsontja be volt törve.) A tisztiügyészi hivatal rablógyilkosságot állapított meg és megindította a nyomozást. (Csak 1869-ben fogták le a tetteseket Ráday Gedeon kormánybiztos eljárása eredményeként.)

51 1865- ben még mindig szükség volt a „veszélyezve levő" közbátorság miatt a rögtönbíráskodás fenntartására. A rögtönbíráskodás fenntartását újra közhírré kellett tenni írásban és szóban is. A városban a hirdetményeket tizedenként kiosztották a tizedeseknek, akik azt egy gyakran látogatott helyen kifüggesztették. A pusztákon pedig korcsmáknál, csárdáknál egy adott napon összehívták az ott lakókat, élőszóval is tudatták, de a korcsma falára ki is tűzték a rögtönbíráskodási szabályokat.

52 BKMÖL IV. 1627/b 440/1863. Az 1868. okt. 28-án, az ágasegyházi pusztán kirabolt szekérposta vizsgálati iratait 1869. márc. 25-én kérte a kecskeméti fenyítő törvényszéktől Ráday Gedeon. BKMÖL IV. 1627/b 258/1869. 1865 szeptemberében a Szőreg és Oroszlános közötti vasúti síneket szedték fel. BKMÖL IV. 1627/b 194/1866. Az elrablott holmik között volt 1 szolgavas, 1 vasfazék, 1 suba, 2 iszák, 2 általvetö, 6 nyeregtakaró, 1 balta. Ráday szerint a holmik eladásában Fazekas Gábor Apaj pusztai volt juhász segédkezett orgazdaként. Kérte a kecskeméti főügyészt, hogy Lipóczi Péter városi csendbiztost küldje Apajra Fazekasért, tartóztassa le őt, és a rablással, rablógyilkossággal vádolt Luteránus Andrással, valamint Szek& res Sándorral Szegedre szállíttassa. BKMÖL IV. 1621/b Tiszti ügyészi 204/1869. Uo., 346/1866. Nem minden erőszakos rablás esett rögtönbírósági eljárás alá. 1865. március 15-én pl. Póta Nagy Antal - Tassi László kecskeméti lakos - számadó juhásza falkáját támadták meg a köncsögi határban. Vele volt P. Nagy Mihály testvére, 60 éves öreg bojtár és Vincze István kisbojtár. Mind a hárman estére kelve lefeküdtek a falka körül. Elszenderedtek, mikor P. Nagy Antal arra ébredt, hogy valaki juhot fog ki a falkából. Meglökte botjával testvérét és a tolvaj után szaladt. Utolérte és botjával rántott, mikor őt is leütötték. Az addigra odaért P. Nagy Mihály az őt támadót kezdte ütlegelni, mire a tolvajok elszaladtak. Reggel vették észre, hogy egy 3. társuk is lehetett, mert 2 birka eltűnt. A rögtönbíróság elnöke - Gáspár Lajos - azzal utasította az ügyet a Fenyítő Törvényszékre, hogy a rögtönbírósági szabályok az erőszakos bántalmazást csak akkor rendelik rögtönbíróságon tárgyalni, ha a bántalmazóst az elrablott ingóság birtokbani megtarthatására, vagy birtokba vehetése céljából alkalmazták. Itt az erőszakosság a kézre került cimbora kiszabadítása végett történt. BKMÖL IV. 1627/b 78/1865.