Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA: BETYÁROK KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN AZ 1848/49. ÉVI SZABADSÁGHARC UTÁN

A rablások elharapództak, a nép már annyira meg volt félemlítve a rablók által, hogy nem is gondolt velük szemben ellenállásra. A városi hatóság 1866-ban újra kérte a rögtönbírósági jog fenntartását, mert véleményük szerint a város „csak ezen joggyakorlat által képes a közbiztonságot lehető épségben fenntartani, ... e nélkül az itteni terület idegen hatóságbeli bűntettesek menhelyéül fogna szolgálni." Szükség volt az elrettentés okából is fenntartani a szigorú eljárást, mert 1863tól rossz idők jártak a városra és környékére, de az egész Duna-Tisza közére is. 1863-ban az aszály miatt csökkent a legelőterület, ennek következtében az állatállomány, silány volt a gabona- és bortermés, szük volt a pénzforgalom. Éhínség uralkodott a vidéken. 1866-ban a fagy vitte el a gabonát és a veteményt, valamint a szőlőtermést. Ezen csapások miatt a pásztorok, napszámosok és iparosok munkalehetősége jelentősen csökkent. Sokan választották a bolyongó, csavargó életet. Néhányan ugyan nem folyamodtak közülük erőszakhoz, de az akkori viszonyok között elég volt, hogy valaki egy tanyán megjelenve magának ételt, italt követelt, s azzal fenyegetőzött, hogy társai várják odakint. „Az ínséges állapotok miatt a közbiztonság kockázatossá vált" - írta jelentésében Tóbi Boros János kecskeméti tiszti főügyész.

53 1866. február 21-én ült össze Kecskeméten a rögtönítélő bíróság Gáspár Lajos elnöklete alatt. Hajnal Péter 20 éves kunszentmártoni születésű (írni-olvasni nem tud) és Nagy Sándor ügyében. Hajnal csikósbojtár volt Ladányi Gáspár számadó csikósnál, akit 1866. jan. 11-ről 12-re virradó hajnalon, tulajdon lakhelyén, az istállóban való alvás közben baltával 3-szor fejbevágott, zsebéből elvitt 115 forint készpénzt, elvitte Ladányi úti és pásztorlevelét, 1 pár csizmáját, egy kocsit és 2 lovat, lószerszámot. A kocsit és lovakat Nagy Sándornak adta el, utána Szolnokon húzta meg magát. Hajnalt február közepére már el is fogták és a 3 napos rögtönítélő eljárás után február 23-án kötél által kivégezték.

54 1867. augusztus 11-én kelt királyi rendelet szerint az addig alkalmazott (1862es) rögtönbírósági szabályok helyett az 1846. május 19-én kiadott szabályok léptek ismét hatályba azon egyedüli módosítással, hogy gyújtogatási esetre nem kellett külön felhatalmazás, mert az a kinyert felhatalmazásban benne foglaltatik.

55 1866-ban Pest megye rögtönítélő törvényszéke is Kecskeméten ülésezett. Kötél általi halálra ítélték Berente Gábort (kecskeméti születésű, 22 éves, római katolikus, nőtlen gulyásbojtárt), Lefagyi Takács Istvánt (izsáki születésű, 29 éves római katolikus, nőtlen napszámost) és ifj. Kiss Jánost (vadkerti születésű, 22 éves, római katolikus, nőtlen gulyásbojtárt). A társaság 4 gyerek legyilkolásával 57 forint 70 krajcár értékű sertéseket és több ingóságot rabolt el.

56 Kisebb lopásokért a következő ítéletek születtek: Vigyori Fábián János 3 havi K. Tóth István 6 heti Forgó Péter 3 havi Hajcski Szabó Mihály 1 havi BKMÖL IV. 1627/b 194/1866. sz. irat. Uo., 297/1868. sz. irat. Uo., 78/1867. sz. irat. Uo., 232/1866.