Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)

a gyorsan növekvő népesség révén a bővülő helyi piac, a helyi igények kielégítését is, mivel biztos és rendszeres pénzbeli bevételt eredményezett. A családon belüli gyarapodásnak, a vagyoni rétegképzésnek is kétségtelenül egyik eszközévé vált. Ennek eredménye, hogy 1757-ben már a szőlőjében termett 70 akó bor után fizetett adót, ami azt jelenti, hogy a tényleges termés (a városnak beadott tizeddel együtt) közel 80 akó, azaz kb. 40 hl lehetett. Ez az adat a család szőlőjének a méreteit is segít meghatározni. A korabeli terméshozam mellett legalább másfél-két holdnyira kell tennünk ezt a területet. Nem árt utalni arra, hogy 51 akónál nagyobb mennyiség után adót Kecskeméten csak egy nemes és 25 nem nemes gazda fizetett. Tehát Ladányi Boldizsár kétségtelenül a legjelentősebb bortermelők közé tartozott a városban.

247 Nem lehet tehát véletlen, hogy a következő évtizedekben is a szőlő területének bővítése a család gazdasági törekvésein belül, ha nem is volt meghatározó, de mindenképpen fontos helyen áll. A família nagy vagyonszerzője, II. Gergely pontosan felmérte a szőlőtermesztés hasznát, még inkább az új szőlők telepítéséből származó távlati előnyöket, és minden lehetőséget megragadott arra, hogy a város határában a család tagjai és a maga számára erre alkalmas területet tudjon szerezni. A korábban örökölt néhány holdnyi szőlőt újabb részekkel bővítette. A Széktó környékén lévő szőlők felső végén 1807-ben osztott ki homokot a városi tanács. Ez lett az úgynevezett Úrihegy. Itt összesen 548 holdat telepítettek a következő években. A telkek kiosztása során felvett jegyzőkönyvben 44 tétel található. A birtokhoz jutás néhány feltételét is meghatározták. A tanács döntése egyértelműen a jobb módúak érdekeit képviselte. Kizárólag csak házzal rendelkező gazdák vásárolhattak, tehát a zselléreket eleve kizárták ennek lehetőségéből. A legkisebb parcella 2,4, a legnagyobb 6 hold lehetett. Az első tíz évre a tulajdonosok mentesültek minden adótehertől, később viszont vállalniuk kellett az adókat és a szolgáltatásokat is. A jegyzőkönyvben a 32. szám alatt található Ladányi Gergely, aki 30 forint ellenében 5 hold homokot szerzett. A sorban következő személy pedig fia, Sándor, aki ekkor már önállóan gazdálkodott, és a város egyik vezető tisztségviselője volt. Neki 4 holdat juttattak 24 forint ellenében. Alig néhány évvel később újabb lehetőség nyílt homok vásárlására: 1810-ben Ballószögben, a Páhi út mellett történt parcellázáskor árverés során szerzett mind maga, mind pedig Sándor fia számára négy hold homokot 12 forintért.

248 Az adatok a BKMÖL IV. 1504/m 3. jelzett éveiből valók. A legjelentősebb bortermelők között két kisgazda, két közepes birtokú gazda és 21 nagygazda volt. A 22 forint és 15 krajcár adót fizeö Ladányi Boldizsár egyértelműen a gazdag parasztok közé tartozott, bár voltak többen, akik 40 forint feletti adó fizetésére voltak kötelezve. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1989. 196-198. Az 1807. évi tanácsi jegyzőkönyvben az 1902. t.sz. alatt rögzítették a döntést. A cél: „...homoknak meggátlása és a lakosság szorgalmának nevelése végett az ott fek\ő homokos részből... szőlő és erdő ültetése végett..." szakították ki a közlegelőből. BKMÖL XV. 8. Ballá János Kecskemétre vonatkozó jegyzetei. 2. k. 6-9. A hivatalos „árverésre" 1810. július 4-én került sor. A kiosztást pedig 1811. március 28-án végezték. Egy főnek maximum 4 holdat lehetett megvásárolni, a holdankénti árat 3 forintban határozták meg. A kiosztott terület csaknem kivétel nélkül a város befolyásos, vagy legalábbis jómódú gazdáinak, embereinek a tulajdonába jutott. Köztük volt dr. Sény János, a neves orvos, Buttinger patikus, valamint Ladányi Gergely szenátor és ifjabb Ladányi Gergely is. BKMÖL XV. 8. 2. kötet, 10-21. A futóhomok felvásárlásának célszerűségét mi sem érzékelteti jobban, mint az a tény, hogy betelepítése után egy évtized múlva után ezt a 12 forintért megvásárolt területen lévő szőlőt már több mint százszorosáért lehetett értékesíteni. Ladányi Gergely négyholdas homokparcelláján telepített szőlőjét