Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)

A következő év adatai hasonlóak. „Monostoron kaszált innen házul 14 [fő], napszám 50 xr, 38 nap, 28 Ft. 15 xr. Második hét 5 nap, napszám 50 xr, 14 fő. Gyűjtés 1,5 napra 1 forint, [összesen:] 68 Ft, 24 xr. Harmadik hét, kaszásoknak napszám 25 garas, gyűjtők 15 garas, 6 gyűjtő 2 nap 9 Ft.; kaszások 6-6 nap 5 fő 37 Ft, 30 xr." Az öregbéressel és a második béressel együtt ez idő alatt 16 fő kaszált 2-6 napon át. A gyűjtők 4,5 napot dolgoztak, és 45 xr-t kaptak. A negyedik héten 7 fő 41 napot dolgozott, és a napszám 1 forint és 30 xr. volt. Külön megjegyzés: „tót kaszások per 50 xr, 10 fő 60 nap, 50 Ft." A szénarakóknak naponként 1 Ft és 15 xr-t fizettek, és 59 Ft 55 xr-t kaptak, tehát 40 napszámot vett igénybe ez a munkafolyamat. A feljegyzés szerint Monostoron ebben az évben a szénával kapcsolatos munkákért 403 forintot és 24 xr-t fizettek ki. A 75 holdas szentkirályi birtokon érthetően jóval kisebb volt a kaszáló. Itt 1850-ben a „kertész a kaszálást elkezdte 6-ik Junii, a parlagot levágatta, napszám 1 Ft, ráment hat napszám." A kaszálásban összesen 26 fő vett részt és 114 Ft, 24 xr-t fizettek érte. A gyűjtéséért az első héten 69 Ft, 30 xr-t, a második héten (naponként 45 xr-t számolva) 22 napra 16 Ft-t adtak. A petrencehordásra 6 napszámot fizettek ki l-l forintjával. így itt összesen 212 Ft és 24 xr-t költött a gazda a szénával kapcsolatos munkákra. A begyűjtött mennyiségre 1850-ből van adatunk. Ekkor itt 15 baglya szénát gyűjtöttek be. A Baracson lévő bérleten is éveken át folyt szénagyüjtés. Az első bejegyzés 1850-ből való: „Baracsi széna rakásra megfogadtam per 1 Ft 9 xr Orbán cigánynak és 7 pajtásának adtam előpénzt 2 pengőforintokat. Dolgoztak 37 és 1/2 napot, tészen rakáson 40 Ft, 42 xr." Utolsó heti gyűjtésbe a cigányoknak 32 napi gyűjtésért ebbe kettőnek petrencehordásért 6 1/2 napot, 19 Ft 30 xr-t fizettek. A feljegyzések szerint 1850-ben itt 316 napszámot szántak erre, és 309 Ft 47 xr-t fizettek ki érte. A következő év adatai csaknem megegyeznek ezzel: 360 napszámért 316 forintot és 20 xr-t adtak ki. Tehát a Baracson lévő bérletről hasonló mennyiségű és hasonló értékű szénát tudtak begyűjteni, mint Monostoron. Erre azért volt elsődlegesen szükség, mivel a közeli ürbői tanyán és Irsán jelentős számú ökröt, szarvasmarhát és juhot tartottak, teleltettek. A Pákán lévő bérletről kevés feljegyzés maradt. Nem lehetetlen, hogy a rét kaszálását is felesnek adták ki. Az 1853-ban felvett leltárban itt 15 vonató szénát vettek nyilvántartásba, amely két kazalba volt rakva, és értékét 1000 forintra becsülték. Ez feltétlenül arra utal, hogy a kimondottan jó minőségű talajon jelentős mennyiségű széna termett. A nagy távolság miatt az Ürbőn lévő tanya munkálatait nehéz volt Kecskemétről irányítani, ezért ide felfogadtak egy gazdát, aki a béresek és a napszámosok munkáját szervezte, irányította. Ebbe beletartozott a fűkaszálással és a szénagyűjtéssel kapcsolatos szervezés is. Erre utal az 1850. évi feljegyzés: „Adtam Gájerhoz János gazdának 1-ször 4,25 akó vörös bort és készpénzt 250 Ft." Ezt az összeget később ki kellett egészíteni: szénarakóknak 5 napszámbér 5 Ft. 30 xr., széna tetézésre 12 Ft. 30 xr. A következő évi feljegyzés: „...kaszálásra adtam magának Szegi Lászlónak két akó bort, és 250 Ft. Ismét küldtem neki [június 17.] 4 akó bort és 125 Ft." Majd június 27-én ezeket kiegészítette még 50 forinttal. 1853-ban pedig: „...a kaszáltatásra adtunk az Szikra János ürbői gazdának 10 1/3 akó bort, 1 mázsa szalonnát, 3 véka kását, 10 font sót, készpénzt 150 forintot. Június 10. megént kapott