Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)

készpénzt 400 forintot. Június 28. kapott 43 font sót. Megszámolt 1-dik Augustusbad"

242 Talán segíteni fogja e szerteágazó munkálat jobb áttekintését a következő összeállítás:

243 Néhány adat a szénatermesztéshez a Ladányi-birtokon Tanya Munkanapok száma Munkabér összesen (Ft) A begyűjtött széna (baglya) A széna becsült értéke Kápolnai 47 90,0 16 60 Sárgaházi 42 42,5 16 70 Monostori 370 612,0 120 1 000 Szentkirályi 321 351,0 98 600 Pákai 7 ? 125 1 000 Baracsi 360 318,2 7 ? Ürbői ? 375,0 7 ? Bár a szénatermesztéshez nem kapcsolódott szorosan, de a réteken való gazdálkodás része volt a szikes tavak melletti nád kitermelése. Ennek jelentős hányadát általában a gazdák használták fel tanyájuk és városi épületeinek fedésére, kerítések készítésére stb. A Ladányi-birtokokon a Monostori tanya melletti Kerek tó tette lehetővé az évenkénti számottevő mennyiségű nád kivágását. 1851-ben pl. 2164 kévét vágattak ki. Ennek értékét érzékelteti a bejegyzés további része: „Eladtam belőle egy ízben 300 kévét 17 Ft, 30 xr. Fülöpszállási embereknek ismét 250 kévét per 17 Ft. 30 xr." Zöldvásárkor a Kápolnai tanyához vitték a fennmaradt mennyiséget. Kisebb tételben a szentkirályi tanyán is vágtak telenként nádat, de ezt nagyobbrészt helyben hasznosították. Ez a néhány adat is érzékelteti, hogy a nádvágás és értékesítés valójában a gazdaságon belül periférikus maradt. Viszont az is jellemző hogy még ezt a lehetőséget sem hagyták kihasználatlanul. A takarmányozás, az almozás és a fűtés fontos anyaga volt a szalma, amely a gabonatermesztés mellékterméke lett. Ennek értéke nem vetekedett ugyan a szénáéval, de ezekben az évtizedekben szinte mellőzhetetlen volt. Néhány adat érzékeltetni fogja pénzben kifejezett érétkét is. A leltározás során 1853. december 29-én felvett adatok: Monostoron 3,5 öl hosszú őszi szalmaasztag 26 pengőforint, 40 xr. Ugyanitt 8 öl hosszú tavaszi szalmaasztag, becsült ára 110 pft. A Kápolnai tanyán búzaszalmaasztag 70 pft., 11 öl hosszú tavaszi szalma becsült ára 110 pft.

244 Az igényesebb takarmányozás, az istállózó állattartás megkövetelte a tömeges takarmány szántóföldi termesztését is. Sokatmondó tény, hogy a Ladányi-birtokokon a lucernatermesztésre nincs utalás. Talán ennek az az oka, hogy a termőtalaj szinte kivétel nélkül homokos volt. A másik fontos takarmánynövény, a bükköny A széna előállításával kapcsolatos adatok a BKMÖL XIV. 65. 2. tétel 4. sz. I/Szolgák bérének jegyzéke 1849-1853. feljegyzéseiből valók. Az itt található adatok az egy évben felhasznált időt, illetve költséget jelzik. Az esetek többségében 1851-ből valók, néhány esetben az 1853. év adatával egészítettük ki. Az őszi szalma elsődlegesen a rozs szára lehetett, míg a tavaszi az árpáé és a zabé. Ez utóbbiak takarmányozásra lényegesen alkalmasabbak voltak. A rozs szalmáját takarmányozásra csak legvége esetben használták.