Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)

Ez nemcsak szűkebb körű könyvelésben nyilvánult meg, hanem a konveciósokkal, cselédekkel, napszámosokkal való tárgyalásokban, alkudozásokban, számonkérésekben és kifizetésekben is.

188 Ladányi III. Gergely még jogilag jobbágynak született, de már nemesi címet szerzett főbíró gyerekeként mind a városban élő iskolatárs nemes csemetékkel szemben, mind a rokonság nemesi tagjai előtt bizonyítani akarta, sőt minden bizonnyal tudta is, hogy semmilyen tekintetben nem marad mögöttük.

189 Ennek ellenére sem a családi, sem a helyi hagyományokkal nem szakított. Paraszti őseinek és apjának racionalitása, szigorú erkölcsisége benne és családi körében is tovább élt. Miként utaltunk erre, a haláláról készített jelentésben lánya foglalkozásaként azt jelölték meg, hogy gazdatisztnő, de mivel néhány hónappal korábban férjhez ment, ezt a munkáját éppen nem gyakorolta. Tehát itt Kecskeméten egy dúsgazdag nemes leányának nemcsak természetes volt az, hogy a nők számára ekkor még távolról sem szokványos szakmát szerezzen, ezt gyakorolja, hanem még férjhez menetele után is különös személyes értékeként jelölte ezt meg. Mindez kellően érzékelteti, mennyire eltérő volt az itteni cívisek és armális nemesek mentalitása a korabeli nemesekétől és a későbbi dzsentrikétől. Számukra még a munka, a családról való gondoskodás, a vagyonszerzés és az önképzés volt az elsődleges motiváló eszköz. b/ Szántóföldi növénytermesztés A földesúri uradalmak agrokultúrája még a XVIII-XIX. század fordulóján sem mutatott nagy különbséget a jobb módú parasztok ősi tapasztalatokra épülő gyakorlatával szemben. Az őket sújtó tőkehiányt a nemesek is megsínylették. Láttuk, hogy itt a gyenge minőségű robotmunka helyett főként a családon belüli munkát, részben pedig bérmunkát alkalmaztak, ez csökkentette esetleges hátrányukat. Kellően ki kell emelnünk, hogy a földesúri majorokhoz hasonlóan az itteni cívis birtokok is mentesültek már évszázadok óta a falusi jobbágyi gazdálkodást számottevően korlátozó nyomáskényszertől. A gazdák minden tekintetben szabadon művelhették birtokaikat, azokat javíthatták, rajtuk különféle létesítményeket építhettek. Az egyes Ladányi-birtokok talaj adottságai számottevő eltéréseket mutattak, és a széttagoltságon kívül ez is komolyan hátráltatta bármilyen monokultúra kialakítását. Egy-két szőlőterülettől és erdőtől eltekintve, amelyek csak a birtok töredékét jelentették, többirányú gazdálkodás, több ágazat együttes művelése vált szükségessé. Mindenképpen feltűnő, hogy a legjobb talajjal rendelkező városföldi birtokától megvált, pedig ez tette volna lehetővé részben a kapásnövények termesztésének bővítését, részben pedig az igényesebb takarmánynövények területének növelését. Erre a lépésre minden bizonnyal az késztette, hogy ennek bővítésére igen csekély lehetősége volt, míg az eladása révén felszabaduló pénzen három legnagyobb birtokát tudta valamelyest tovább növelni. Csaknem minden egyes birtokról elEz igazolja az 1851. évi, a Zöldvásári kiadások címmel ellátott listán belül az egyik tétel is: Bicskei sógornak lóért adtam feleségem által 175 Ft-t. Ez azt jelzi, hogy felsége nagyobb összegek kifizetését is rendszeresen végezte férje halála előtt. BKMÖL XIV. 65. 2. tétel 4. sz. I/Szolgálók bérének jegyzéke 37. Annak halála után pedig a korábbi formában vezette fennakadás nélkül férje különféle nyilvántartásait. Ezt a feltevést azért tarthatjuk megalapozottnak, mivel felnőtt korában csaknem gőgösen hivatkozott nemesi rangjára. BKMÖL IV. 1504/b 1831. 1101. tsz.