Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)

1853-ban már csaknem 67 holdat tett ki. A talaj itt is csak kisebb részben volt kötött homok, ezért a szőlővel be nem telepített részeket 100 forint körüli értékre becsülték. 3. Monostori pusztán atyjától 180 holdat örökölt, de a későbbi vásárlásokkal 300 holdra bővült ez a birtoka.

180 Ebbe félig beékelődött az ún. Kerek tó, amely a város tulajdonát képezte ugyan, de a kiterjedt állattartás révén ezt is több tekintetben hasznosítani tudták. Ennek a birtoknak jelentős részét legelő és nádas rét képezte, de más részét kaszálóként és szántóföldként hasznosították. Mivel a birtoknak csak egy hányada volt gabonatermesztésre alkalmas, más része pedig homok, illetve vizenyős-szikes terület volt, holdankénti értéke később is 100 és 160 forint között változott. Ezt még Kecskeméten is harmadosztályú talajnak minősítették. 4. A Széktói hegyben 470 út szőlője volt. Ez azonos lehetett azzal az ötholdas területtel, amelyet apja 1807-ben vásárolt meg és szőlővel telepített be. Talaja homok volt, ezért eredetileg csak negyedosztályúnak minősült. Szőlőmüvelésre és gyümölcstermesztésre viszont minden tekintetben megfelelt. 5. Kecskemét határán kívül, de a városi tanács közreműködésével még apja szerzett, vásárolt jelentős birtokot Ürbő pusztán, miként ezzel egyidőben bátyjának is, és később ezt a területet is tovább növelte: előbb zálogba vette, majd tulajdonul is megszerezte bátyjának és nővérének itteni birtokait, és így 331 holdra bővítette ennek a területét, amely erősen homokos volt, ezért csak negyedosztályú talajnak minősült, és holdankénti értékét 75 forintban határozták meg a vagyonbecslők. Mégis, méreteit tekintve komoly értéket jelentett. 6. Szentkirályon 75 hold városi köztulajdonban lévő beneficiális birtokot árendált, amit még apja szerzett. A hasonló bérletek után a gazdáknak minimális mennyiségű díjat kellett fizetni, és gyakorlatilag örökölhetők voltak. Jellemző a tartós birtoklásra, a vele kapcsolatos biztonságra, hogy itt is - miként a legtöbb gazda egy tanyát épített, amely több épületből állt. Szentkirály pusztán a talaj minősége erősen változó volt. A szóban forgó terület talajának adottságait pontosan nem ismerjük. Azt viszont tudjuk, hogy ennek a birtoknak nagyobb része kaszálóként szolgálta a családi gazdaságot. Az itt termelt takarmányt azokra a birtokokra szállították, amelyen jelentősebb állattartás, főleg teleltetés folyt. Az itteni értékekre egy kertész vigyázott, aki a munkák egy részét is végezte, részben pedig közreműködött a napszámosok irányításában. 7. Pákán egy gazdától vett haszonbérbe egy jelentős birtokot, amelyen viszont semmiféle épület nem készült, és ott mezőgazdasági felszerelést sem tartott. Ennek jó talaja volt, szinte az egész területen lehetővé vált kenyérgabona, szemes takarmány és kukorica termesztése. Innen a terményeket részben Monostorra, részben a városi lakásra szállították. A szántóföldön kívül jelentős mértékű kaszáló is volt, amelyről tetemes mennyiségű szénát szállítottak át Monostorra a jószágok teleltetéséhez. 8. Kecskemét határán kívül Irsán bérelt jelentős terjedelmű legelőt juhai számára. Az 1843-ban készített vagyonbecslés 8. pontja szerint apja a 180 hold birtokot 18 000 forintért vásárolta meg. BKMÖL IV. 1504/c 175. 1843. Végrendeletében pedig azt rögzíti: Van Monostoron 300 hold földem tanyai épületekkel. BKMÖL XIV. 65. 2. tétel 1. sz.