Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)

készítettek, ebben fellehetők különféle termények, felszerelések, bútorok, készpénz és egyéb értékek is. Ennek végösszege 135 994 pengőforint volt.

87 Ezek alapján aligha kétséges, hogy atyjától örökölt birtokát gondos és sikeres gazdaként számottevően bővíteni tudta. Valószínűleg az ő kezelésében, birtokában lévő vagyon nagysága, értéke megközelítette, esetleg meg is haladta apja egykori vagyonát. Ezt a megállapítást annak ismeretében kell megtennünk, hogy az 1840-es években súlyos gazdasági depresszió nehezítette nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az iparban és a kereskedelemben tevékenykedők munkáját is. Miközben Európa-szerte igen sokan anyagilag tönkrementek, Kecskeméten is több tucat családot ért hasonló sors, és a gazdasági fellendülés alábbhagyott, felértékeli azt a tényt, hogy III. Gergely mindenképpen számottevően tudta bővíteni örökölt vagyonát. Mivel pedig az övéhez hasonló vagyonleltár nem áll rendelkezésünkre, nem tudjuk pontosan megállapítani, hány gazda vagy kereskedő volt nála gazdagabb a városban. Az a felsorolt adatok alapján viszont kétségtelen, hogy a város egyik legtekintélyesebb értékével rendelkező gazdája volt. Vagyona kétségtelenül több telkes jobbágy értékével vetekedett. A felsorolás nemcsak érzékelteti, hanem dokumentálja is, hogy a kecskeméti gazdák merőben más lehetőségekhez jutottak, mint a falusi telkes jobbágyok, hogy a szabad paraszti lét sok tekintetben kedvezőbb volt sok száz, sőt több ezer gazda számára mind a vagyoni gyarapodást, mind pedig a társadalmi emelkedés lehetőségeit illetően. A kecskeméti Ladányi családhoz hasonló csaknem tüneményes társadalmi és gazdasági emelkedést a városban több tucat família élt meg a jelzett időszakon belül. A lényegesen szerényebb, de mindenképpen figyelemre méltó gyarapodást szorgalmas munkájuk eredményeként több száz háztartás mutatott fel. Ezek alapján joggal fogalmazhatjuk meg, hogy a szabad parasztság körében a felhalmozás a polgári forradalmat megelőző másfél évszázadban kétségtelenül lényegesen nagyobb volt, mint amilyet a falvak és a kisebb mezővárosok lakói el tudtak érni. IV. GAZDÁLKODÁS 1. Források és keretek Miként már utaltunk erre, egy kecskeméti kis-, illetve középparaszti család polgári forradalom előtti gazdálkodásának felvázolását mindenekelőtt az írott források hiánya nehezíti. Pedig kétségtelen, hogy a XVIII. század elejétől-derekától mind több gazda sajátította el a piaristáknál és a református kollégiumban nemcsak az írást-olvasást, hanem a jóval magasabb szintű műveltséget is. Egyre szélesebb körben vált általánossá részben a család értékeivel, gazdálkodásával kapcsolatos adatok, szerződések, nyugták, események írásban történő rögzítése, részben pedig a személyes jellegű feljegyzés, a levelezés stb. A jelentős számban megmaradt végrendeletek egyértelművé teszik hogy a XVIII. század derekától a módosabb családok, mind szélesebb körben folyamatosan rögzítették a gazdaságukon belüli változásokat, a kölcsönöket, a hátralékokat és az ingatlanaik gyarapodásával kapcsolatos okmányokat. Éppen ezért, ha töredékes formában is, de több személytől és családtól BKMÖL XIV. 65. 2. tétel 4. sz. I.