Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)

Megállapíthatjuk tehát, hogy részben a kedvezőtlen gazdasági és természeti adottságok miatt a Ladányi család vagyonán belüli gyarapodás egyenes íve kissé megroppant. Ehhez hozzájárult az a tény is, hogy Boldizsár életében, illetve halála után az általa megőrzött, sőt valamelyest gyarapított vagyon az örökösök között erőteljesen megoszlott. Még életében fiai számára nemcsak a tanulást, hanem az önálló családi gazdálkodás feltételeit is biztosította. Gergely fia végrendeletében azt nyilatkozta, hogy János öccsével való osztozkodásuk során fejenként 1734 rénes fo­rint érték jutott neki, tehát a köztük felosztásra kerülő vagyon értékét 3468 forintra becsülték. 79 Hangsúlyoznunk kell, hogy ez egy paraszti társadalmon belül min­denképpen nagy vagyonnak minősült ezekben az évtizedekben. Jobbágyfalvakban ehhez hasonló vagyonról aligha szólhatunk. Megfelelő iratok hiányában nem tudjuk követni, II. Gergely testvéreinek va­gyoni állapota hogyan alakult. Arra viszont vállalkozhatunk, hogy az ő vagyonának alakulását legalább vázlatosan bemutassuk. Önérzetesen említette 1816-ban végrendeletében, hogy az örökölt ősi birtokot megtartotta, és annak értéke az egykorinak kétszeresére nőtt, és így ezekből „...nyolc élő gyermekeimre fejeként jutnak 433 forintok, 30 krajcárok". Hosszú életében örökölt vagyonának többszörösét halmozta fel, és hagyta azo­kat gyerekeire. Egy dúsgazdag és nagylelkű gazda módjára járt el: nagyvonalúan gondoskodhatott végrendeletében családja minden tagjáról, és bőkezűen adomá­nyozhatott kívülállók számára is. Csak ez utóbbinak az összege 485 forintot tett ki, amely két évi főbírói sallári­umával volt csaknem egyenlő. Még mostohalányának birtokát is számottevően gya­rapította saját pénzén. Ezen túlmenően végrendeletében további 100 forintot hagyott rá. Öt lányának fejenként kétezer forint értékű vagyont hagyott, egyházi pályán lévő István fiának pedig 3000 forintot rendelt készpénzben. E korszak szokásainak meg­felelően másik két fia egyenként legalább akkora értéket örökölt, mint az öt lány összesen. Érthetően nem lehet pontosan meghatározni, mely ingatlanokat szerezte saját maga, melyek voltak részben örököltek, illetve két felesége allatúrája. Nem tudhat­juk, mennyit fejlesztett, javított egyiken vagy a másikon. Remélhetőleg a végrende­lete alapján történő egyszerű felsorolás is érzékeltetni fogja valamelyest nagyságu­kat, néhány esetben pedig értéküket is. Széktónál, a felesége örökségeként kapott szőlő mellé újabb három paszta szőlőt vásárolt egy veteményes kerttel együtt, amelyet feleségének hagyott, aki erről házasságukból született gyermekei között szabadon rendelkezhetett. Leányai a kiházasításukon kívül egyenként két marhát kaptak. Ezeken túlme­nően kapták a tisztes vagyonnak számító fejenkénti kétezer forint összegű ingatlant vagy készpénzt. Ennek értékét jobban tudjuk érzékelni, ha felidézzük, hogy Ladányi Gergely főjegyző éves salláriuma 250 forint volt. Az atyai birtok becsült értéke csaknem tizennégy évi salláriumának az összegével volt egyenértékű, tehát mindenképpen egy igen komoly vagyont örököltek. Azt is feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy a francia forradalom alatt és után vívott háborúk során mind az árak, mind az ingó és ingatlan vagyonok értéke számottevően változott. Érthetően kockáza­tos lenne bármilyen leegyszerűsített értékazonosítást végezni távolabbi évtizedekben rögzített vagyo­nok között.

Next

/
Thumbnails
Contents