Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)

Ilona leányának megvette a Görög nevezetű 600 négyszögöles telket és házat 1500 forintért. Egy szőlő megvásárlásához segítségül adott számára már korábban 380 forintot. Halála után még újabb 120 forintot juttatott neki. Krisztina lányának vett a Széktónál négy és fél paszta szőlőt veteményeskerttel együtt (kb. négyszáz útból állt) 1200 forintért. Halála után további 800 forintot ren­delt számára. Eszter leánya ugyanott 2 paszta új ültetésü szőlőt kapott 600 forint értékben. Ő készpénzben kapta meg a rátájából még hiányzó 1400 forintot. A második házasságából született, és néhány évvel korábban férjhez ment Anna lánya apja halála után kapta meg a számára járó kétezer forintot készpénzben. Ugyanígy rendelkezett Mária örökségéről is. Sándor fia tanításával kapcsolatos költségeit nem is említette, csak azt emelte ki, hogy 1809. évi insurrectió során felszerelése „tetemes költségembe került". Há­zasságkötése után, bár jól jövedelmező hivatali beosztása volt a városi adminisztrá­cióban, azonnal biztosította számára a zavartalan családi környezetet és az önálló gazdálkodás feltételeit. Megvette számára a Nagy utcában Rostásné házát 3050 fo­rinton. Ugyanekkor átengedte neki a Hegedűs közön lévő öt pasztából álló szőlőjét, és vele együtt a legfontosabb felszereléseket is: egy 40 akós és egy 30 akós vasas tölgyfa kádat és 4 vasas hordót. A Halasi út mentében 60 hold szántót vett számára. Nem sokkal később Ürbőn egy több mint száz hold területű birtok megvásárlásához 2660 forintot adott neki, és felszerelésként egy vasas kocsit és három lovat is áten­gedett számára. Ezekhez megkapta még apja halála után az V. tizedben lévő szá­razmalmot, amely búza és kása őrlésére egyaránt alkalmas volt, a mellette levő ház­zal, amely két szobából, két konyhából és két kamrából állt. A Fehér tónál az 50 hold nagyságú „Csákó" nevezető szántóját is ő örökölte. Ürbőn a számára megvásá­rolt birtok mellett további két és fél porció nagyságú birtokot kapott apja „selymes juhaival együtt". Ezeken felül Páhin egy zálogban bírt, Szentkirályon pedig egy árendás erdőt kapott. Mindezt kiegészítette a barmon lévő marháinak és méneses lo­vainak fele része. Talán felesleges is hangsúlyozni, hogy ez a neki jutó örökség ön­magában is egy középparaszti, még sokkal inkább egy telkes jobbágy vagyonának a többszöröse volt. Felesége megélhetését is érthetően biztosította. Számára a magával hozott örökségén kívül a már említett szőlő átengedésével tette gondtalanabbá jövőjét, amit hivatva voltak még szolgálni azok a „...száz aranyak, vagyis 450 Rhenes forintok, mellyek aranyban és ezüstben elkészítve, részére le vannak téve..." Gergely fia nagykorúságáig annak örökségének hasznát is ő élvezhette. Azután fia kötelessége lett a róla való gondoskodás. Gergely fia számára a következő értékeket hagyta: „Residentionalis házamat hozzá tartozandó fundusával", amely a város kellős közepén, kb. a mai színház helyén csaknem fél hold terjedelmű volt! Ezzel együtt ő örökölte a telken lévő minden ingó és ingatlan vagyonát. Neki jutott ezen túlmenően egy „...búza és olaj készítő sindeles malom". A Széktónál, a Kiskőrösi közön fekvő Ballá nevezetű és Gábor nevezetű két szőlő, melyeket ő szerzett. A Mária-kápolná­nál, közvetlenül a város tövében egy kb. 150 holdas mezei kertet, azaz szántóföldet. Ballószögben egy kisebb erdőt kapott. Neki jutott apja Monostoron lévő majorja a hozzá tartozó földdel és juhnyájjal együtt. Megkapta „Ürbőben fölső zálogos birto-

Next

/
Thumbnails
Contents