Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)

Természetesen más formában is értékesítette pálinkáját. Ezek alapján 24 forint és 30 krajcár adót kellett vállalnia. Nem sokban változhatott vagyona a következő években sem, hisz 1780/81. gazdasági évben 26 forintot és négy krajcárt róttak ki rá.

77 Ezek az összegek azt jelzik, hogy helye gyakorlatilag nem vagy csak alig változott a mezőváros gazdái között. Mivel jól tudjuk, hogy a jelzett többirányú gond és válságjelenség a város több ezer gazdáját sújtotta, itt is érdemes egy rövid áttekintés segítségével a család vagyoni körülményeit, a gazdatársadalomban elfoglalt helyét árnyaltabban érzékeltetni. Kecskeméten az 1780. évi adóösszeírás során 3931 adózót vettek nyilvántartásba. A csaknem negyed évszázad alatti növekedés még ekkor is igen nagynak mondható, hisz csaknem 37%-kal nőtt a családfők és a családok száma. A gazdák között vettek nyilvántartásba 2736 családfőt. Részben a jelzett dekonjunktúra, a hosszú háborúk során kivetett súlyos állami terhek, és a még mindig jelentős bevándorlás, a teljesen ágrólszakadtak további érkezése miatt is, nemcsak a zsellérek száma, aránya nőtt feltűnően, hanem a csekélyke vagyonnal rendelkező törpegazdáké is. Ők alkották a gazdák 61,47%-át! A statisztikai feldolgozás során törpegazdának vettünk minden olyan gazdát, akinek adója az egy dícát nem haladta meg, tehát 3 rénes forintnál többet nem fizetett. Ezek között volt pl. Bölcskei Gergely, aki 3 zsákos szántó, két jármos ökör, 5 kapás szőlő és egy harmadrendű ház után adózott. A kisgazdák száma a korábbi mintavételhez képest alig változott: 655 családfőt lehetett ide sorolni. Közibük tartoztak mindazok, akik 1-2 díca közötti adóra voltak terhelve, és 3-6 forint közötti adót fizettek. Köztük található Kőrös Pál, aki 22 zsákos szántó, két jármos ökör, 6 kapás szőlő és egy harmadrendű ház után fizetett 5 forintot és 56 krajcárt. A közepes gazdák közé kerültek azok, akik 6-9 rénes forint fizetésére voltak kötelezve. Fazekas Mihály 20 zsákos pénzes kert, másfél zsákos pákai szántó, 4 jármos ökör, 1 fejőstehén, 1 barmos marha, 2 hámos ló, egy méneses ló, 2 tenyészsertés, 30 juh, 4 kapás szőlő és egy harmadrendű ház után fizetett 7 forintot és 4 krajcárt. Azt a tényt, hogy a város korábbi rendkívüli gyors gazdasági növekedése megtorpant, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy miközben a város lakossága több mint harmadával gyarapodott, a nagygazdák száma több mint 20%-kal csökkent! Ide tartozott minden olyan gazda, aki 9 rénes forintnál nagyobb összegű adót fizetett. Érthetően itt igen széles volt a skála, hisz a legnagyobb összegű adó, amit kivetettek: 52 forint és 29 krajcár volt. Távolról sem a legnagyobb vagyonnal rendelkezett Mester Gergely, aki 82 zsákos pénzes kert, 8 jármos ökör, 1 fejőstehén, 6 barmos marha, 6 harmadfű, 1 másodéves csikó, 18 kapás szőlő és egy első osztályú ház után fizetett 20 forintot és 8 krajcárt.

78 Tehát Ladányi Boldizsár, aki az 1780 körüli években 24-26 rénes forint adófizetésre volt kötelezve, mindenképpen azok közé tartozott, akik a legjelentősebb vagyonnal rendelkeztek. BKMÖL IV. 1510/a az 1772-1776. évek másodbírói számadáskönyvekben a pálinkavételt rögzíö lajstromokban. BKMÖL IV. 1508/c 1780/81. Gazdák, 1446. szám. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1989/b. 219., ill. 256-259.