Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - GERHARDT RUDOLF-MACKOVIC, STEVAN-MATIJEVIC, ZOLNA: ISMERTETŐ A SZABADKAI TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR BÍRÓSÁGI FONDJAIRÓL

ISMERTETŐ A SZABADKAI TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR BÍRÓSÁGI FONDJAIRÓL A Szabadkai Történelmi Levéltár levéltári területe Szabadka, Topolya és Kishegyes községek. Napjainkban a levéltár illetékességi területén Szabadkán és Topolyán működik községi bíróság, ezenkívül Szabadkán egy kerületi bíróság mint felsőbb bíróság és egy cégbíróság. A levéltár illetékességi területén a legrégebbi és egyben a bírósággal is kapcsolatos iratanyag Szent-Mária Kiváltságos Királyi Kamarai Mezőváros Tanácsának iratanyagában található. A határőrvidék felszámolása után ugyanis, 1743-ban Mária Terézia Szabadkát Szent-Mária néven kiváltságos mezővárossá nyilvánította, s ekkor a város magisztrátusa a polgári és gazdasági ügyintézés joga mellett elnyerte a polgárok feletti főbenjáró ítélkezés jogát is. Pozsonyban 1843. június 28-án a Magyar Királyi Kamara és Szabadka város között kötött „Örökös szerződés" 8. pontja szerint a városi magisztrátus felhatalmazást kapott arra, hogy minden polgári ügyben első fokon eljárjon. A fellebbezési eljárásban mint másodfokú bíróság, a vármegyei úriszék (Sedes Dominalis) volt illetékes, nagyobb horderejű esetekben pedig a Magyar Királyi Kamara. A bűnözők üldözésére a város területén a pandúrok álltak a magisztrátus rendelkezésére, hadnaggyal az élükön. A városi kapitányról az első feljegyzések 1748-ból találhatók, feladata többek között az volt, hogy pandúrjaival rendszeresen bejárja a város határát, és ellenőrizze a városi börtönt. 1779-ben Szabadka szabad királyi város lett, s a város területén önálló törvényhatósággal rendelkezett a politikai, közigazgatási és gazdasági ügyekben, valamint ítélkezési joggal bírt a polgári és büntetőjogi perekben. A polgárjogi perek másodfokú lefolytatására a Tárnoki Szék (Sedes Tavernicalis), a büntetőjogi eljárásoknál pedig a Királyi Tábla (fellebbviteli bíróság), illetve a Hétszemélyes Tábla (Septemviratus) volt illetékes. Szabadka Szabad Királyi Város Tanácsának (17791849) iratanyagában a bírósági iratanyag 202 segédkönyvvel és 654 doboznyi irattal külön sorozatot alkot, mintegy 84,40 folyóméter terjedelemben, és majdnem 30 százalékát alkotja a fondnak. Az 1848/49-es magyar szabadságharcot követő, Bach-korszaknak nevezett abszolutizmus idején Szabadka és a levéltári területhez tartozó települések a Szerb Vajdasághoz kerültek. Ezt követően a városi magisztrátus hatásköre nagymértékben leszűkült, a királyi járásbíróságok alakításával az igazságszolgáltatást teljesen elválasztották a közigazgatástól. így Szabadkán 1850-ben megalakult a Császári Királyi Járásbíróság, amely egészen 1861. április 17-ig működött. A Bach-korszak alatt keletkezett és fennmaradt bírósági levéltári anyag terjedelme mitegy 30,60 iratfolyóméter. Az 1860. december 27-ei császári rendelet a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot Magyaroszághoz csatolja, ekkor az igazságszolgáltatás ismét visszakerül Szabadka város hatáskörébe, egészen 1871-ig, amikor is megalakulnak a királyi törvényszékek, a magisztrátusok igazságszolgáltatási szerepe pedig véglegesen megszűnik. Szabadka Szabad Királyi Város Törvényszékének iratanyaga (1861-1871)