Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - GERHARDT RUDOLF-MACKOVIC, STEVAN-MATIJEVIC, ZOLNA: ISMERTETŐ A SZABADKAI TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR BÍRÓSÁGI FONDJAIRÓL

majdnem teljes egészében megőrződött: 96 könyv és 152 doboznyi irat, 24,70 folyóméter terjedelemben. A már önálló törvényhatóság, vagyis a Szabadkai Királyi Törvényszék iratanyaga 1872-től 1918-ig csak részben maradt fenn, tekintélyes része megsemmisült a háborús események következtében, illetve elpusztult a nem megfelelő tárolási körülmények végett. Ugyanilyen sors érte a Szabadkai Járásbíróság (1890-1918) levéltári anyagát is, mely szintén csak kis terjedelemben maradt fenn. Topolya község területét tekintve, a legrégibb megőrzött járásbírósági iratok 1872-1897 közötti évekből valók. A fond terjedelme alig haladja meg a 4,00 iratfolyómétert, s csaknem kizárólag hagyatéki iratok alkotják. Az Osztrák Magyar Monarchia összeomlása után levéltári területünk városai és települései a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alá kerültek. Az igazságszolgáltatás szervei is a királyság törvényei szerint szerveződtek és ítélkeztek, egészen 1941-ig, amikor a Délvidéket ismét visszacsatolták Magyarországhoz. Az 1918 és 1941 közötti időszakban a szabadkai és topolyai járásbíróságok (2 fond) megőrzött anyaga 15,31 iratfolyóméter, míg a Szabadkai Törvényszék fennmaradt iratanyaga ugyanezen időszakra vonatkozóan majdnem nyolcszorosa a két járásbíróságénak (113,24 ifm). Az 1941 és 1944 közötti években ismét a magyar törvények szerint alakultak meg, illetve működtek az igazságszolgáltatás intézményei levéltári területünkön, erre a periódusra valamivel több mint 14,00 iratfolyóméternyi levéltári anyag maradt fenn a szabadkai és topolyai járásbíróságok, illetve a Szabadkai Törvényszék iratanyagából. A második világháború befejeztével, a Délvidék Jugoszlávia részéve vált. A „polgári" bíróságok 1945-ben kezdik meg működésüket a jugoszláv törvények értelmében. Az új bírósági törvények alapján Topolyán és Szabadkán megalakulnak a járási népbíróságok, Szabadkán pedig a Kerületi Bíróság, melynek keretén belül történik a cégek bejegyzése is, 1954-től egészen 1974-ig. 1974-től a cégek bejegyzését kivonják a kerületi bíróságok hatásköréből, és e feladatot a társult munka bíróságára bízzák, mely külön e célra alakult - ma kereskedelmi bíróság néven működik. A járási népbíróságok elnevezése az 1950-es években járási bíróságra, majd 1960tól községi bíróságra változik. A két községi, a kerületi és a cégbíróság iratanyaga 192,96 folyóméter. Annak ellenére, hogy a jogszolgáltatási iratokban vannak tömegesen előforduló iratfajták, ezidáig selejtezés a bírósági fondokból csak minimális mennyiségben történt levéltárunkban. Habár a jelenleg hatályban levő „a kultúrjavak védelméről" szóló törvény (Zakón o kulturnim dobrima. Sluzbeni glasnik Republike Srbije 71/1994), mely szabályozza a levéltári anyag általános védelmét, használatát stb. nem korlátozza külön a bírósági anyag használatát, a tudományos szervek megbízásából kutató személyek száma elenyésző. Azon polgári személyeknek a száma is alacsony, akik ez idáig kutatásokat végeztek a bírósági fondokban. Ők elsősorban örökbefogadással kapcsolatban kutattak, hogy jogaikat tudják érvényesíteni, illetve családi vonatkozású témakörben használták a bírósági anyagot, azaz kiegészítésként kutattak elődeik után a végrendeletekben és a vagyonnal kapcsolatos telekkönyvi iratokban. Szerbia és Montenegró állampolgárai a Levéltár vezetőjének engedélye alapján kutathatnak, természetesen figyelembe véve azon tényt, hogy egyes adatok nyilvánosságra kerülése ne legyen sérelmes valamely személy számára, míg a külföldi állampolgárok számára szükséges a Tartományi Oktatási és Kultúrügyi Titkárság jóváhagyása. Meg kell azt is említeni, hogy a hatályban levő törvények értelmében a levéltárakba csak a 30 évnél idősebb iratanyaganyag kerül megőrzésre, to-