Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: NÉPBÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSE A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETÉN 1945 ÉS 1948 KÖZÖTT

későbbi mentegetőzése a Kecskeméti Népbíróság egy 1945-ös perének dokumentumai között.

42 A Bánó Mihály által vezetett, hírhedt kecskeméti rendőrségen mindennapos volt a gyanúsítottak fenyítése. Egy nyilas tevékenységgel vádolt, utóbb felmentett férfi kalocsai népbírósági vallomásában azt állította: olyan kegyetlenül bántak vele Kecskeméten, hogy öngyilkosságot kísérelt meg.

43 „Én azt nem tudtam, minek írok alá, észnél sem voltam, annyira megvertek" - indokolja egy másik ügyben a terhelt nyomozati vallomásának visszavonását.

44 Egy szintén Kecskeméten lezajlott per anyagából kiderül, hogy a kihallgatott személyt a nyomozók kábítószer alkalmazásával próbálták megtörni.

45 Nem egy tanút éjjel, egyeseket a kocsmából jövet, borgőzös fejjel vettek rá olyan vallomások aláírására, melyeket általában nem engedtek elolvasni. Tárgyi bizonyítékok hamisítására is akad példa, egy 5 év kényszermunkára ítélt kecskeméti magántisztviselő ügyében a másodfokú eljárás során derült ki, hogy a perdöntő bizonyítékul szolgáló postaszelvényre a nyomozás során írták rá, hogy: SS-tiszt.

46 A népbírósági tárgyalásokon egyes vádlottak részletesen beszámoltak a nyomozó közegek brutalitásáról. E történetek visszatérő szereplője egy 22 éves RédeiRosenfeld vezetéknevű rendőrségi nyomozónő („Ibolya kisasszony"), a koholt vallomások és a legmegalázóbb kínzások kiagyalója. A bántalmazásokat olykor egyegy orvosi látlevél is tanúsítja, a vádlottaknak a különböző jegyzőkönyveket hitelesítő kézjegyei között szembetűnő vonalvezetésbeli eltéréseket fedezhetünk fel. Mindezek ellenére a politikai nyomozók hivatalos úton való feljelentésével kevesen - és ők is eredménytelenül - próbálkoztak.

47 Az ügyészségi és a bírósági szakasz iratai A népbírósági akták a népügyészségi tanúvallomásokat és a vádiratot is tartalmazzák. A népügyész feladata a nyomozás lefolytatása az ügyben, a vádirat benyújtása és a fellebbezés volt. A vád többnyire tanúvallomásokra alapozott, a legtöbb háborús bűncselekmény kapcsán ugyanis - egy-egy taglista, belépési nyilatkozat vagy SS-katonai irat, - tetoválás kivételével - nem maradtak tárgyi bizonyítékok, a kompromittáló iratokat az érintettek igyekeztek megsemmisíteni a háború végén. A népügyészi „beható" nyomozás legtöbbször a gyanúsított és a terhelő tanúk újbóli kihallgatására korlátozódott. A tanúkat olykor újsághirdetések útján próbálták 42 BKMÖL XXV. 18 47/1945. 43 BKMÖL XXV. 17 196/1945. 44 BKMÖL XXV. 18 63/1945. 45 Uo., 183/1945. 46 Uo., 427/1945. 47 Egy háborús büntettél vádolt hajósi férfi brutális megverése miatt orvosi vizsgálatot kért, és feljelentést tett a kecskeméti politikai rendőrség ellen. Az 1945 augusztusában lezajlott tárgyaláson felolvasottjelentés szerint azonban Rédei Ibolya kivándorolt Amerikába, kínzásokban részt vett munkatársai pedig Franciaországban, illetve Ausztria amerikai megszállási övezetében tartózkodnak. BKMÖL XXV. 17 887/1945. - 1948-ban, egy másik ügy kapcsán Rédei Ibolyáról már az a hír járta, hogy villamosbaleset áldozata lett, munkatársa pedig autóbalesetben meghalt. BKMÖL XXV. 18 208/1948. A fentiek ismeretében meglehetősen groteszk hatás kelt a Kecskeméti Lapok 1945. május 27-i számának híre, miszerint dr. Bojta Béla, a NOT ismert tanácsvezelő bírója, egy fontos per miatt Szegeden járva megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a szegedi rendőrségen a vádlottakat több esetben bántalmazták, s ezért az ügyet a Kecskeméti Népbírósághoz javasolta áttenni. ,^4 legfőbb bírói fórum a Szegedi Népbíróságtól a Kecskeméti Népbírósághoz utalta át egy halálraítélt ügyét" - In: Kecskeméti Lapok, lmf.