Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: NÉPBÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSE A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETÉN 1945 ÉS 1948 KÖZÖTT

Befolyásolási kísérletek Forrásaink a népbírósági munka befolyásolására és akadályozására utaló eseményekről is beszámolnak. Az ítélkezési folyamatra, a perek kimenetelére az Igazságügyi Minisztériumon és a Népbíróságok Országos Tanácsán, mint felettes szerveken kívül a demokratikus pártok is igyekeztek hatni. Delegáltjaik valószínűleg inkább a párt utasításához, mint saját emberi meggyőződésükhöz híven tevékenykedtek, illetve szavaztak. A periratokban szép számmal fellelhető tanácskozási jegyzőkönyveken

25 kívül ezt bizonyítják azok a jelentések is, amelyeket a Kecskeméti Népbíróság vezetői a sűrűn ismétlődő népbírói mulasztások miatt tettek a törvényszéki elnöknek. Egy 1946-os jelentés szerint az általában reggel 8-kor kezdődő főtárgyalásokon a kijelölt népbírák nem jelentek meg, így el kellett a tárgyalásokat napolni, vagy csak hosszas telefonálgatásuk és üzengetések eredményeként érkeztek meg, 2-3 órás késéssel.

26 Különösen sok probléma merült fel a kommunista párti népbírákkal kapcsolatban, akik egy-egy tárgyalás közepén kivonultak a teremből, így a megcsonkult tanács kénytelen volt felfüggeszteni a munkát. Előfordult olyan, hogy öt főtárgyalást kellett elhalasztani egy hiányzó MKP-s népbíró miatt.

27 Egy, a Polgári Demokrata Párttól érkezett levél azt tette szóvá, hogy a népbírák nem írják alá időben a kész ítéleteket, végzéseket, s ezzel hátráltatják az ítélet végrehajtását.

28 Baján névtelen levéllel próbálták megfélemlíteni és befolyásolni az egyik főtárgyalás előtt a Szociáldemokrata Párt által kiküldött népbírót. „Tisztelt Népbíró úr! Tudomásunkra jutott, hogy rajtad múlik, hogy S. elvtársunkat börtönbe akarod juttatni, jól gondold meg! mert esetleg elvtársakkal szemben fogod találni magad [...] Vigyázz*."

29 A sajtó is erős benyomást gyakorolt az ítélkezőkre. Hangulatkeltő újságcímek jellemzik az időszakot, melyekben előre megbélyegzik a vádlottat, bírálják a népbíróságot a túlságosan enyhe ítéletek miatt. A közvéleménynek a népbíróságok működésével szembeni elégedetlensége többször öltött komoly, fenyegető formát. Kecskeméten 1945. október 12-én délelőtt 10-kor a városháza épületében lévő népbírósági tárgyalóteremben tüntetésre került sor.

30 Botokkal felfegyverzett ismeretlenek fenyegető szavakat intéztek a népbíróság tagjaihoz (,J^e a népbírósággal, le a népbírákkal!") és lármáztak. Az irodában hivatalos ügyiratokat dobáltak szét, a tisztviselőnőket megfenyegették, egyiküket az ablakon való kidobással ijesztgették. A zavargás 4-5 óra hosszat tartott, majd a tömeg a polgármesterhez és a közellátási hivatalba vonult, ahol hasonló események zajlottak.

31 A tüntetésről készült beszámoló utal korábbi rendzavarásokra is, és megemlíti, hogy a készülő eseményekről a népügyészség vezetőjét előzőleg értesítették. Óvintézkedések mégsem történtek, a tárgyalóteremben a kezdetektől fogva jelen lévő A tanácskozási jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy a különböző pártállású népbírák hogyan vélekedtek a vádlottak bűnösségével kapcsolatban és milyen büntetéseket javasoltak. A kisgazda és a polgári párti szavazók általában enyhébb ítéleteket szorgalmaztak, míg a parasztpárti és a kommunista párti népbírók hajlottak a szélsőséges büntetések felé. BKMÖL XXV. 18 4/1946. BKMÖL XXV. 30/a 1945. El. I. A. 3/12., illetve XXV. 18. 4/1945. Uo., 1945. El. I. A. 3/32. BKMÖL VII. l/a 1946. El. I. D. 3. BKMÖL XXV. 18 4/1945., illetve XXV. 30/a. 1945. El. I. A. 3/25. BKMÖL XXV. 30/a 1945. El. I. A. 3/25.